Odacsapnak a magyaroknak pénteken
2011-től olvasható az ÉS hasábjain Parti Nagy Lajos Magyar mesék című, társadalom- és rendszerkritikus sorozata, melynek performanszadaptációját pénteken mutatják be a Budapesten.
2011-től olvasható az ÉS hasábjain Parti Nagy Lajos Magyar mesék című, társadalom- és rendszerkritikus sorozata, melynek performanszadaptációját pénteken mutatják be a Budapesten.
Szájszocik, tuggyukkik, nyugati pénzen hangolt libagágogók, devizahiteles nemzettársak, kiknél vinnyogva jelez a libsi-genetikaméter, a Zivilisationslitera kedvelői özönlöttek egyirányba a Fülkefor újraválasztása előtti utolsó tavasznak estjén: hovámáshová, a Zsinagóga mellé, a Belvárosi Színházba. Parti Nagy Lajos író felolvasott, Dés László zenélt, a közönség örült.
Harminc közéleti személyiség azt sürgeti, hogy a demokratikus ellenzéki pártok vezetői álljanak egy színpadra március 15-én.
Fullasztónak tartja az itthoni légkört, ezért az is megfordult a fejében, hogy külföldön bekkeli ki ezt az időszakot. Závada Péterrel beszélgettünk egy "demokratúráról", édesapjával való kapcsolatáról, új verseskötetéről és arról, miért nem mert hozzászólni egy időben Parti Nagy Lajoshoz.
„Kiskamaszként leginkább képzőművész akartam volna lenni, de rádöbbentem, meg kéne tanulni rajzolni, és ez kicsit elriasztott. Írni meg mindenki tud, gondoltam; rá is ment öt-tíz év, mire rájöttem, hogy a dolog ennél bonyolultabb” – idézi fel alkotóvá érése folyamatát a közállapotok miatt mostanság gyakran zsörtölődő, nyelvi leleményeivel összetéveszthetetlen stílust alapító, 59 éves literátor. A HVG portréja Parti Nagy Lajosról.
„Kiskamaszként leginkább képzőművész akartam volna lenni, de rádöbbentem, meg kéne tanulni rajzolni, és ez kicsit elriasztott. Írni meg mindenki tud, gondoltam; rá is ment öt-tíz év, mire rájöttem, hogy a dolog ennél bonyolultabb” – mesél az indulásról a hetilap Portré rovatában Parti Nagy Lajos író, költő, akitől nem áll távol a közéleti véleménynyilvánítás.
Parti Nagy Lajos költő, író vehette át idén a Déri János díjat az Írók Boltjában, május 9-én.
„Örkény 100”: a róla elnevezett színházban egyperceseiből összeállított est, a tévében az Isten hozta, őrnagy úr!, beszélgetés vele és róla. A Petőfi Irodalmi Múzeum centenáriumi kiállítása a címében ugyanazt kérdezi, mint Örkény István: Mi mennyi?
Politikáról, kultúráról, közmédiáról és a hatalomtól való iszonyáról készített interjút a Magyar Narancs Parti Nagy Lajossal, aki nemrég letiltatta munkáit a Magyar Rádióban.
Könyvet! A két ünnep között talán mindenkinek lesz egy kis ideje, hogy elmélyedjen ajándékba kapott olvasmányaiban. Gyerekkönyves és szórakoztató blokkunk után sorozatunk befejező részében szépirodalmi, tényfeldolgozó és életmóddal kapcsolatos köteteket ajánlunk.
A hajdúbagosi földikutya-rezervátum kiemelkedő fontosságú védett terület. Nemcsak azért, mert a Kárpát-medence életföldrajzi szempontból egyik legsajátosabb, fokozottan védett állatfajának, a nyugati földikutyának jelentős állományát őrzi, hanem azért is, mert a nyírségi táj egyik jellemző darabját, élőhelytípusát és életközösségét sajátos növény- és állatfajaival együtt védi. Ez a terület az Alföld mára már jórészt eltűnt homokpusztai élővilágának egyik utolsó hírmondója, "élő múzeuma".
Petri György születésnapján, december 22-én a sajtószabadság védelmében a Beszélő című politikai és kulturális folyóirat az éppen tíz éve eltávozott, a szabadságot igen fontosnak tartó költőre emlékezik.
Posztmodern eklektika, művészetet imitáló szórakoztatóipar, protestálás és törleszkedés, kegypártrendszer – ezek lesznek a 2010-es évek fő trendjei a magyar kultúrában a HVG által megkérdezett alkotók szerint, akik úgy vélik: mindez egyszerre bénító és inspiráló, felrázó és torkon ragadó, és a művészet túl fogja élni.