A 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös belsejének vizsgálata a Rosetta-misszió Philae leszállóegységének második földet érése révén vált lehetségessé, amikor az egység több milliárd éves jeget tárt fel. Az Európai Űrügynökség (ESA) elemzése most közölte az elemzés eredményét.
Alig egy hónappal a Rosetta-misszió befejezése előtt nagyfelbontású kamerával sikerült fotókat készíteni a szondának a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felszínén lévő Philae nevű leszállóegységéről, amellyel július végén szakította meg a kapcsolatot az űrszonda.
A Philae megváltoztathatta helyzetét, ami megnehezíti a leszállóegységgel való kapcsolattartást - jelentették be hétfőn a Rosetta-küldetés kölni irányítóközpontjában.
Kockázatos manővert terveznek az Európai Űrügynökség tudósai. Közelebb akarják navigálni a Rosettát a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököshöz, hogy az űrszonda képes legyen kommunikálni az üstökös felszínén lévő leszálló egységével, és megkezdhessék a kísérleteket az univerzum titkainak feltárására.
Az üstököskutató Philae robotnak még novemberben merültek le az elemei, de a naptól most felébredt.
Márciusban kellene felélednie a Rosetta űrszonda Philae nevű leszállóegységének, amely most hibernált állapotban van – mondta Jean-Yves Gall, a projektben résztvevő francia űrügynökség elnöke.
A Rosetta űrszonda folytatja tudományos küldetését a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökös körül, amelyen november 12-én landolt az űrjármű Philae leszállóegysége - olvasható az Európai Űrügynökség (ESA) honlapján.
A Philae minilabor az üstökös légkörében olyan szerves vegyületet talált, amely az élet alapját jelentő szénatomot is tartalmazza.
Megkezdte a talajfúrást mintavétel céljából az üstökös felszínén a Philae leszállóegység, de elképzelhető, hogy a tápegységek lemerülése miatt az adatok már nem jutnak el a Földre – közölték az Európai Űrügynökség (ESA) németországi irányítóközpontjában.
Egy szikla árnyékában landolt az üstökös felszínén a Rosetta űrszonda leszállóegysége, ezért lehet, hogy áram nélkül marad a Philae, ha lemerült az akkumulátora. A napelemeit nem lehet ugyanis energiatermelésre használni ilyen körülmények között.
Az Európai Űrügynökség által irányított leszállóegység első fotója földet ért. Nem sok minden látszik.
A Rosetta leszállóegysége szerdán este sikeresen landolt a a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, a Földtől 500 millió kilométerre, de elsőre nem tudta magát szigonyokkal rögzíteni a felszínen. Ma reggelre ez is összejött.
Az Európai Űrügynökségnek (ESA) és a Rosetta-misszió magyar közreműködőinek is gratulált Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár szerdán, amikor sikeresen landolt a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön. Magyar szakemberek vettek részt többek között a leszállóegység pordetektorának fejlesztésében is.
A Google doodleja is átváltozott arra a hírre, hogy a Rosetta űrszonda Philae-leszállóegysége sikeresen landolt a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől.
Szerdán sikeresen landolt a Phiale-leszállóegység a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől. Egy videografika segítségével ön is megnézheti a folyamatot.
Sikeresen landolt a Phiale-leszállóegység a 67/P Csurjumov-Geraszimenko üstökösön, amely jelenleg 500 millió kilométerre van a Földtől – jelentették be a darmstadti irányítóközpontban. A szakemberek közölték, hogy a leszállóegység mintegy négy centiméterre süllyedt az üstökös felszínébe, mivel szigonyai "nem lőttek ki" a tervek szerint.
Magyar idő szerint szerda délelőtt levált a Philae nevű leszállóegység a Rosetta űrszondáról, és megkezdte a landolást a 67P/Csurjumov-Geraszimenko nevű üstökös felé. A landolás délután 5 óra körül várható, és élőben közvetítik.
