A gyüttmenteket megállíthatja az önazonossági törvény, de a lakások értékcsökkenését nem
Az ingatlanvásárlást nehezíti, valós pozitív hatása viszont valószínűleg nem lesz a települések önazonosságát védeni hivatott szabályozásnak.
Az Európai Űrügynökség (ESA) közleménye szerint július 9-e óta a leszállóegység nem továbbított semmiféle adatot.
Stephan Ulamec, a Philae projektvezető tudósa szerint megváltozott a napsugarak mintázata a leszállóegység napelempaneljein, ez arra utalhat, hogy a Nap hatására az üstökös magjából kiáramló porsávok és gázok egy kissé eltolták helyéről az eszközt. A Philae két adatközlő egysége közül az egyik szintén meghibásodhatott.
Az irányítóközpont további utasítások küldését tetvezi a leszállóegységnek, amely a reményeik szerint feléled, miként ez korábban is történt. A tudósok mindazonáltal a továbbiakban a Rosetta űrszondára fókuszálnak, amely követi a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstököst a Nap felé vezető útján.
Műszerei az aktivitás kezdetétől fogva közvetlen közelről tanulmányozza az üstököst, megfigyelik az augusztus 13-i perihelium (napközelség) idején, amikor a legnagyobb lesz a gáz- és porkibocsátás, majd folytatják a vizsgálatokat, ahogy a Naptól távolodva az üstökös aktivitása alábbhagy.
A Rosettát 2004-ben indította útnak az ESA a 67P/CSurjumov-Geraszimenko kométa közvetlen közelébe azzal a céllal, hogy kiderítsék mi az üstökösaktivitás mechanizmusa, azaz miként válik a Nap hatására gáz- és poranyag-kibocsátóvá az üstökösmag.
Az űrszonda 2014. augusztus 6-án állt pályára az üstökösmag körül, leszállóegysége pedig november 12-én landolt az égitesten. A Philae a tervezett célpontja helyett egy árnyékos mélyedésben szállt le. Mivel kevés napfény érte, 54 órányi működés után lemerültek az akkumulátorai, így 7 hónapra hibernálta magát, s csupán júniusban éledt fel.
