A Rosetta-projekt történelmi jelentőségű mind az ESA, mind a magyar űrkutatás szempontjából - közölte Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár a Philae leszállása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón a TIT Budapesti Planetáriumban.

Felidézte, hogy ez egy húsz éve tartó projekt, amely még korántsem ért a végéhez. A leszállás egy nagyon fontos mérföldkő volt, de az adatok gyűjtése és feldolgozása csak ezután kezdődik.

A projekten tizennyolc űriparilag fejlett ország dolgozott együtt. A Philae-leszállóegység munkálataiban nyolc nemzet vett részt, amiből még inkább látszik, hogy mennyire hangsúlyos a magyar közreműködés - tette hozzá Solymár Károly Balázs. Azt mondta, a misszió jelentősége és sikere egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogy Magyarország mit keres az űrkutatásban, illetve az űriparban.

A helyettes államtitkár gratulált az MTA Energiatudományi Kutatóközpont, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az SGF Kft. projektben részt vevő munkatársainak. Felidézte, a vállalkozás a kis országok űriparának fejlesztése érdekében indított Prodex (PROgramme de Développement d'Expériences scientifiques) tudományos program keretében valósulhatott meg.

Elmondta azt is, hogy a kormány november 3-án meghozta a döntést, amely szerint az ország az Európai Űrügynökség teljes jogú tagjává válik, és ebben fontos szerepe volt a Rosetta-programnak is. Szerinte most kezdődik az igazi munka, jóval nagyobb források és jóval nagyobb, a mostanihoz hasonló kaliberű projektek nyílnak meg magyar cégek, kutatóintézetek előtt.  

Solymár Károly Balázs arról is beszélt, reméli, hogy a jövőben jelentősen bővül az űriparban aktívan részt vevő magyar szakemberek száma, és hasonló sikerek következnek.

A sajtótájékoztatót megelőzően a projektben részt vevő magyar intézmények képviselői bemutatták a leszállóegység magyar fejlesztésű műszereit. Nagy János, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa elmondta, hogy a kutatóközpont és az SGF Kft. szakemberei fejlesztették ki a leszállóegység agyát, a hibatoleráns fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépet és szoftverét. 

A szakember szerint rendkívül sok - a műszer alkalmazásának sajátosságából eredő - technológiai problémát kellett megoldaniuk: egyebek között figyelembe kellett venniük a rázkódást, a szélsőséges hőmérsékleti tartományokat, a kis fogyasztást, a kis súlyt és azt, hogy a berendezésnek akkor is működnie kell, ha  probléma adódik.  

A számítógép feladata akkor kezdődött, amikor a Philae szerda reggel levált a Rosettáról. A komputer irányította a landolást, az egység rögzítését az üstökösmagon, vezérli a mérőműszereket, kontrollálja az energiaellátást és a hőmérsékletet. A számítógép hozza létre a rádiókapcsolatot az űrszondával a mérési adatok továbbítására és a földi irányító központ parancsainak fogadására.

Zábori Balázs, a MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársa elmondta, az intézet a leszállóegység SESAME mérőrendszerének részét képező pordetektor és a mágneses tér, valamint a sugárzási jellemzők vizsgálatára szolgáló műszer fejlesztésében vett részt. 

A Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem űrkutató csoportja a Philae energiaellátó és tápellátó rendszerének tervezésében és megépítésében vett részt. Szabó József, az egyetem tudományos munkatársa elmondta, reméli, hogy az általuk készített berendezés megállja a helyét.