Belgrád nem tart attól, hogy a restitúciós törvénnyel kapcsolatos budapesti vélemények és a melegek belgrádi felvonulásának betiltása befolyással lenne az Európai Bizottság október 12-i jelentésére, amely Szerbia tagjelölti felkészültségével foglalkozik.
Ivica Dacic szerb belügyminiszter elutasította az Európai Unió bármiféle beavatkozását országa ügyeibe annak kapcsán, hogy Brüssszel - mint mondta - megpróbált nyomást gyakorolni kormányára a melegek felvonulásának engedélyezése érdekében.
Új hidat avattak a Dunán a szerémségi Indjija közelében, Beskánál; az építmény alig öt méterre íveli át a folyót attól az 1975-ben elkészült műtárgytól, amelyet 1999-ben, a NATO bombázások idején találat ért, és egy része megsemmisült.
A szerb főváros második ilyen jellegű rendezvényét a héten felmerült biztonsági kockázatok miatt nem lehet megtartani - írja a B92 információi nyomán a Serbia Insajd blog. Az eredetileg vasárnapra tervezett demonstrációt megelőzően több arra utaló jel is volt, hogy a hatóság és a politikusok nagy része, valamint a belgrádi lakosság többsége nem ellenezne egy, a melegek jogaiért szervezett békés megmozdulást.
A belgrádi média pillanatokon belül felkapta a világhálón keringő hírt arról, hogy a Svéd Akadémia Dobrica Cosic szerb írónak ítélte oda az irodalmi Nobel-díjat csütörtökön.
Belgrádi sajtókommentárok és elemzők szerint Szerbia szinte biztosra veszi, hogy néhány nap múlva elnyeri az európai uniós tagjelölti státuszt az észak-koszovói helyzet és a restitúciós törvény miatti budapesti bírálatok ellenére is. Abban már kevésbé biztosak Belgrádban, hogy a csatlakozási tárgyalások időpontját is kitűzi decemberben az Európai Bizottság és az EU miniszteri tanácsa.
Szerb ellenzékiek szerint félő, hogy Koszovóban a horvátországi Vihar hadművelethez hasonló forgatókönyv fog lejátszódni.
Hét százalékkal csökkent az utóbbi három hónapban és ezzel 46 százalékon áll az uniós csatlakozást támogatók aránya Szerbiában. 2000 óta nem volt ilyen mélyponton az EU-csatlakozást szorgalmazók száma, mint most.
Gondosan figyelemmel követi, ellenőrzi majd az Európai Bizottság a szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény végrehajtását - hangoztatta Peter Stano, a testület bővítési felelősének szóvivője az MTI Hírcentrumnak szerdán Brüsszelben adott nyilatkozatában.
Egy szerb vállalkozó szervezte meg a Koszovó és Szerbia határán kitört múlt heti összecsapást - írta szerdai számában a Koha Ditore című, nagy példányszámú pristinai lap.
A szerbiai népszámlálás első két napján tapasztalt, a magyar kisebbség kárára vétett szabálytalanságokra hívta fel a figyelmet szerdán a VajdaságMa délvidéki hírportál és a Magyar Szó című újvidéki újság.
A Szerbia legnagyobb szénvagyonának számító kolubarai szénmedencében tapasztalt súlyos gazdasági visszaélések miatt több embert letartóztattak az országban. Az akció kedd hajnalig tartott.
Boris Tadic szerb elnök aláírta a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényt - tudatta hétfőn este a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) sajtóközleményben.
Több mint 32 milliárd euróra becsülhető az a vagyon, amit a második világháború végén a Szerbia mai területén élt, illetve élő németek felmenőitől elkoboztak, és aminek visszaadását követeli Belgrádtól a szabadkai székhelyű Német Népi Szövetség (NNSZ).
Politikai párbeszédre szólította fel hétfőn Koszovó ügyében az összes érintett felet a NATO főtitkára.
Szerbiának ki kell dolgoznia álláspontját a Koszovóban élő szerbek státuszát illetően, s "többé nem áltathatja magát azzal, hogy Koszovó egésze hozzá fog tartozni" - jelentette ki hétfőn Ivica Dacsics szerb kormányfőhelyettes, belügyminiszter.
Szerbiában a vártnál nagyobb mértékben, 2,4 százalékkal nőtt a hazai össztermék az idén a második negyedévben az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a szerb statisztikai hivatal pénteken ismertetett végleges adatából, a gyorsbecslés még 2,2 százalékos növekedésről szólt.
Kizárólag a horvát igazságszolgáltatási szervek indíthatnak eljárást horvát állampolgárok ellen háborús bűncselekmények vádjával – egyebek mellett ez szerepel abban a törvényjavaslatban, amelyet a horvát kormány terjesztett be csütörtökön a zágrábi parlamentnek. Horvátország nem ismeri el ugyanis azokat a szerbiai nyomozati iratokat, amelyek alapján a 90-es években háborús bűncselekményekkel gyanúsítottak, illetve vádoltak meg horvát állampolgárokat.
Miután 2008-ban Koszovó autonóm terület lett, a magukat pravoszláv szerbeknek vallók közössége nem tudta elfogadni, hogy történelmi anyaföldjük leszakadjon Szerbiáról.
Európa fasisztákkal zsarolja Szerbiát – mondta Nenad Canak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) nevű párt elnöke lapinterjúban a szerb parlamentben elfogadott restitúciós törvény körül kibontakozott vitával kapcsolatosan.
