Belgrádi sajtókommentárok és elemzők szerint Szerbia szinte biztosra veszi, hogy néhány nap múlva elnyeri az európai uniós tagjelölti státuszt az észak-koszovói helyzet és a restitúciós törvény miatti budapesti bírálatok ellenére is. Abban már kevésbé biztosak Belgrádban, hogy a csatlakozási tárgyalások időpontját is kitűzi decemberben az Európai Bizottság és az EU miniszteri tanácsa.
"Két példa volt eddig arra, hogy az unió Miniszteri Tanácsa nem fogadta el az Európai Bizottság értékelését: ez a két eset Görögországgal és Macedóniával volt kapcsolatos" - írta csütörtöki elemző cikkében a Danas című belgrádi újság. Jóllehet a bizottság nagyon nehezményezte Görögország gazdasági lemaradását és a Ciprus körüli görög-török viszályt, a miniszteri tanács 1976-ban, elsősorban Németország és Franciaország nyomására, mégis elfogadta Görögország csatlakozási kérelmét, így válhatott Athén 1981. január 1-jén teljes jogú taggá.
Macedónia 2005-től rendelkezik tagjelölti státusszal és az Európai Bizottság már 2009-ben javasolta a csatlakozási tárgyalások megkezdését Szkopjéval, amit tavaly ismételten megtett, hangsúlyozva, hogy Macedónia megfelelő mértékben teljesítette a politikai kritériumokat, Görögország azonban leblokkolta a folyamatot, mert kifogásolja az ország elnevezését, arra hivatkozva, hogy három észak-görögországi régiójának a nevében is benne van a "Makedónia" szó.
Belgrádi elemzők szerint ha az Európai Bizottságnak pozitív lesz a véleménye Szerbia integrációs erőfeszítéseiről, a budapesti bírálatok ellenére is biztosra vehető, hogy az unió Miniszteri Tanácsa is hozzájárul a tagjelölti státuszhoz, ami még nem jelenti a csatlakozási tárgyalások időpontjának kitűzését.
Hogy a tanács mennyire tartja magát az EU Bizottságának döntéséhez, Albánia esete bizonyítja a legjobban. Tirana 2009 elején kérte a tagjelölti státusz elnyerését, ám a bizottság legutóbbi jelentése rámutatott arra, hogy Albániának még érdemi reformokat kell végrehajtania az igazságszolgáltatás területén és a szervezet bűnözés elleni harcban. Magyarán, elmaradt a tagjelölti státusz elnyerése.
A másik példa Montenegró: az Európai Bizottság tavaly novemberben jóváhagyta Montenegró tagjelölti státuszát, a csatlakozási tárgyalások megkezdését azonban már nem, mert Podgoricának még van mit tennie a politikai viszonyok javítása terén. Az unió miniszteri tanácsa vonakodás nélkül elfogadta a bizottság véleményét.
A volt Jugoszlávia tagköztársaságai közül Bosznia-Hercegovina tudott a legkevésbé előrelépni az integrációs folyamatokban. A bizottság tavalyi jelentése kiemelte, hogy Szarajevó kevés és korlátozott, egyes területeken pedig semmilyen előrelépést sem tudott produkálni a reformfolyamatok terén. Horvátország viszont 2013-tól az unió teljes jogú tagja lesz.
Az Európai Bizottság október 12-én hozza nyilvánosságra jelentését Szerbia uniós felkészültségéről és arról, hogy Belgrád elnyeri-e a tagjelölti státuszt.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
