Szeged már le is pöckölte a visszautasíthatatlan ajánlatot, de sok önkormányzat szorult helyzetében feltett kézzel adja meg magát a helyi vízművek államosításának. A rövid határidőktől azonban még azok is ódzkodnak, akik szabadulnának a teherré vált közüzemi cégtől.
Az indokként előadott spórolás kevésbé, inkább a Fidesz eredményeinek javítása és az ellenzék esélyeinek rontása lehet a kormánypárti ötlet mögött, hogy 2024-ben egyszerre tartsák az EP- és az önkormányzati választást. A polgármesterek, képviselők egy része – köztük fideszesek is – azonban fél évre legitimációs válságba kerülhetnek, aminek a település lakói láthatják a kárát.
Olyan programokat tudnának megvalósítani az önkormányzatok, amelyekre sem uniós, sem hazai források nincsenek. Lassan már a következő uniós ciklusról kellene beszélni, de még a 2014–20-as pénzről sem állapodtak meg.
A hozzájárulás fizetésére kötelezettek köre két és félszeresére nő, miután az iparűzési adó fizetési küszöbét tízezer forinttal szállítja le a kormány. A 3200 önkormányzatból nyolcszáznak nem marad szinte semmije, a többinek meg eddig sem volt szabad mozgástere.
Néhány hónapon belül már többedszer kénytelen meghátrálni Orbán Viktor, méghozzá párttársaival szemben. Nemcsak az ellenzéki polgármestereket büntetik ugyanis, hanem a helyi fideszes vezetők is elveszíthetik a szavazótáborukat, ha engednek a kormányfő egyszemélyi döntéseinek, legyen szó akár az iparűzésiadó-bevétel, akár a beruházások elvételéről.
Sorozatban a harmadik állami program születik meg a vidék fejlesztésére. A politikusok célja minden esetben ugyanaz: elérni, hogy az emberek a falvakban maradjanak vagy oda költözzenek. A tervezésnél azonban eddig egyetlen esetben sem jutottak túl. A településvezetők szerint nem is igen akarnak.
Visszavenné az iskolák üzemeltetését, és földadót vetne ki a nem helyben gazdálkodó termőföld-tulajdonosokra Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Interjú.
Jövőre akár a jelenleginél ötvenszer több település szánhatja rá magát különböző vagyoni típusú adók kivetésére – tudta meg a Napi Gazdaság.
Az önkormányzatok szövetsége kezdeményezte, hogy a köztisztviselők bére átlagosan havi nettó 100 ezer forinttal növekedjen még ebben az évben, de legkésőbb 2015. január elsejétől, továbbá kapjanak érdemi bérfejlesztést azok a közalkalmazottak, akik nem részesültek az elmúlt időszakban bérfejlesztésben.
Lehetséges, hogy több kistelepülés polgármesterjelölt nélkül marad, miután bruttó 150 ezerért nem túl kapós a megbízatás. Az ősszel hatályba lépő módosítás értelmében az ötszáznál kevesebb lakosú települések első embere a helyettes államtitkár illetményének 20 százalékát keresi.
Januárban adatokat szolgáltatnak, és február végén meg is szabadulnak mintegy 420 milliárdos még meglévő adósságuktól a nagyobb települések. A szállítói tartozásokat nem konszolidálják – írja a pénteki Világgazdaság.
A szemétszállításban jövő héttől bevezetett rezsicsökkentés miatt rosszul járhatnak az önkormányzatok. A szemétszállítás biztosan nem lesz nyereséges egy ideig.
Két önkormányzati érdekszövetség arra hívja fel a figyelmet, hogy a működési hiány újratermelődésére lehet számítani több településen –– írta a csütörtöki Népszabadság.
Az önkormányzatok megerősítése érdekében összeolvadhat a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) a Magyar Nemzet szerint.
