Az "elrettentetés fokozása" érdekében Kelet-Európába látogat Boris Johnson
Johnson telefonon tárgyal Putyinnal arról, hogy Oroszországnak "hátra kell lépnie egyet", és diplomáciai erőfeszítéseket kell tennie.
Johnson telefonon tárgyal Putyinnal arról, hogy Oroszországnak "hátra kell lépnie egyet", és diplomáciai erőfeszítéseket kell tennie.
Telefonon beszélt egymással a francia és az orosz elnök. Utóbbi közölte, hogy a nyugati szövetségesek figyelmen kívül hagyták Moszkva alapvető aggályait.
Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter szerint az orosz elnök rendelkezik azokkal a katonai képességekkel, amelyek lehetővé teszik neki, hogy fellépjen Ukrajna ellen.
Ben Wallace szerint Ukrajna megtámadása környékén indulna meg ez az orosz művelet.
Komolyan vehető-e a napokban Kijevbe készülő Tayyip Erdogan török elnök közvetítési ajánlata Ukrajna és Oroszország konfliktusában? Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadta a kezdeményezést, Moszkvában azonban hallgatnak. Sőt az egyre mélyülő török–ukrán politikai és katonai együttműködés kiváló érvet szolgáltat Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy a NATO – az Ukrajnába irányuló török fegyverszállítások révén – túllépte a megengedett határt. Ankarában mégis hisznek abban, hogy az ukrán válság diplomáciai úton megoldható, Erdogan pedig a múlt héten azt hangoztatta, hogy az orosz invázió nem valószínű.
Az EU-ban az orosz gázimportnak egyik legjobban kitett ország Magyarország. Ha Oroszországot a Nyugat kemény szankciókkal sújtja, az a paksi bővítést is érintheti, amire a kormány az ország elektromos ellátásának jövőjét tette fel hosszú távon. Az unió azonban csak úgy vezethet be jelentős szankciókat, ha közben lábon lövi saját magát.
„Mindig segíteni fogjuk a vitás kérdések tárgyalásos rendezését” – írták.
Jan Lipavsky a korábbi orosz követelésre reagálva azt is elmondta, hogy nem hajlandók hagyni, hogy bárki is megmondja nekik, kit hívhatnak meg az országukba.
Feltüzelte az orosz médiumokat az, hogy az USA Moszkvának küldött válaszában megerősítette, nem fogadja el a Kreml követeléseit, azaz nem mond le a NATO keleti bővítéséről, és nem fejleszti vissza az 1997 után felvett tagállamok, így többek között Magyarország területére telepített infrastruktúrát.
Az USA elkezdett keményebben fellépni az éleződő konfliktusban, és csatlakozott hozzá Németország is.
A fiatal katona a támadás után elmenekült, később őrizetbe vették.
A héten már a beutazással kapcsolatban is óva intettek.
Napról napra éleződik a NATO és Oroszország szembenállása, a Nyugat szerint Moszkva az Ukrajna elleni katonai készülődés mellett államcsínyt is előkészít Kijevben. Több ország fegyvereket küld Ukrajnának, és csapatokkal is erősíti Oroszországgal határos keleti szárnyát.
A külgazdasági és külügyminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban elmondta, hogy az oroszokkal a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolat kialakítása nemzeti érdek, továbbá arról is beszélt, hogy az ukrán kisebbségpolitika miatt a kormány lehetőségei korlátozottak keleti szomszédunk bárminemű támogatásában.
Zoran Milanovic azt mondta, hogy Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa és nincs helye a NATO-ban. Azt is kijelentette, hogy Horvátország egyetlen katonával sem segít, ha az ukrán-orosz határon eszkalálódik a helyzet.
Az oroszok Ukrajna elleni fenyegetésére adandó határozott és átfogó válasz a Nyugatnak is sokba kerülne, de Moszkva számára még fájdalmasabb volna. Sajnos, túl sok jel utal arra, hogy az amerikai elnök és szövetségesei kiszolgáltatják a sorsnak az ukránokat – így látja a helyzetet a neves baloldali elemző.
Az EU egyelőre nem követi a washingtoni példát.
Egy esetleges orosz támadás esetén az USA nem lesz képes kimenekíteni az országban tartózkodó állampolgárait.
Oroszország gyors és súlyos válaszlépésre számíthat mind az Egyesült Államok, mind pedig európai szövetségesei részéről, amennyiben az "orosz haderő egyetlen további tagja" belép Ukrajnába - mondta a CNN amerikai hírtelevíziónak adott vasárnapi interjújában Antony Blinken külügyminiszter.