A jelek szerint az amerikaiak a szemüknek hisznek: a legújabb hírek szerint már több mint 130 ezer orosz katona tartózkodik Ukrajna határainak közelében – ebből mintegy 30 ezerre tehető azok száma, akik részt vesznek a most indult és február 20-ig tartó orosz-fehérorosz közös hadgyakorlaton.

Az orosz és fehérorosz hadsereg hadgyakorlata

AFP / BELARUS DEFENSE MINISTRY

Érkeznek a fegyverek is és Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint bármelyik pillanatban kirobbanhat egy háború a térségben. „Továbbra is észleljük az eszkaláció aggasztó jeleit, új erők is érkeznek a határra. Ahogy korábban is mondtuk, van egy idősáv, amelyben bármikor megindulhat az invázió, s ebbe beletartozik az olimpiai játékok ideje is” – mondta Blinken.

Majd megszólalt Joe Biden elnök is, aki felszólította honfitársait, hogy hagyják el Ukrajna területét. „A válságban a világ egyik legnagyobb hadserege is érintett, nagyon bonyolult a helyzet, bármelyik pillanatban kitörhet az őrület” – mondta az elnök, majd azt is egyértelművé tette, hogy az USA nem fog mentőakciót indítani az esetleg Ukrajnában rekedt amerikaiak kimenekítésére. „Az már világháború lenne, ha az amerikaiak és az oroszok egymásra lőnének” – magyarázta.

Joe Biden

AFP / RON SACHS - CNP

Sokan akadnak, többek között ukrán elemzők is, akik úgy vélik, az amerikaiak részben azért is nagyítják fel a háborús veszélyt, hogy tovább rontsák az európaiak és Oroszország közötti viszonyt, és ezzel több lehetőséget biztosítsanak az amerikai LNG-szállítmányoknak. Az USA az utóbbi években a világ egyik legnagyobb földgázexportálójává vált, ám Európa csak akkor válhat az orosz vezetékes gáznál drágább energiahordozó állandó és jelentős piacává, ha tartósan magas marad a gázár, vagy ha a politikai viták miatt jelentősen lecsökken az Európába irányuló orosz export mennyisége.  

Európai sokszólamúság

Míg a többé-kevésbé biztonságos távolban lévő USA-ban szinte elkerülhetetlennek tartják az orosz inváziót, az orosz-ukrán válsághoz fizikai értelemben is közelebb lévő Európában abban bíznak, hogy amíg tartanak a Moszkvával folyó tárgyalások, addig semmiképpen sem robban ki háború. Az európaiak – többek között a hollandok, a lengyelek, a britek, a németek és a franciák – ennek következtében egymásnak adják a kilincset Kijevben és Moszkvában.

A diplomáciai offenzíva eredményességét ugyanakkor kétségessé teszi, hogy nincs közös európai, vagy akár EU-s álláspont és sok politikus - köztük Orbán Viktor - részben belpolitikai megfontolásokból igyekszik a béketeremtő szerepében mutatkozni: Boris Johnson brit kormányfőt például  a Covid-zárlat idején tartott bulizásért szorongatják otthon, Emmanuel Macron francia államfő pedig éppen a megjósolhatatlan kimenetelű áprilisi elnökválasztásra próbál jó pontokat szerezni. Macron egyébként kudarcot vallott: azt sugallta, hogy Oroszország kötelezettséget vállalt arra, nem élezi tovább az ukrajnai válságot, ám ezt másnap a Kreml szóvivője határozottan cáfolta.

Emmanuel Macron és Vlagyimir Putyin

AFP / THIBAULT CAMUS

Ahogy az USA esetében, úgy Európában is jelentősen befolyásolják a politikát a gazdasági megfontolások. Németország – amely átmenetileg elvesztette azt a tekintélyét, amelyet a 16 évig hatalmon lévő kancellár, Angela Merkel vívott ki magának és hazájának – is őrlődik. Olaf Scholz – Merkel utódja – ugyan azt hajtogatja, hogy teljes az összhang a nyugati szövetségesek között, s ha Oroszország megindul Ukrajna ellen, akkor Moszkva súlyos büntetésre számíthat, közben nagyon bízik abban, hogy akármi is történjen, végül csak megnyílik majd az Északi Áramlat 2 gázvezeték, amely évente újabb 55 milliárd köbméter orosz gáz Németországba jutását tenné lehetővé. Az Orosz Gazprom tulajdonában lévő tengeralatti vezeték már készen van, de az EU-s és német hatóságok azt követelik, hogy az orosz energiaholding más szállítók számára is tegye lehetővé a csőhálózat használatát.

Olaf Scholz

AFP / CHRISTOPHE GATEAU

Az Északi Áramlat újabb ágának sok az ellenfele. Az USA szerint vészes függőségbe kerül Németország, ha megnyílik a vezeték, mások pedig azt vetik Berlin szemére, hogy a németek asszisztálnak ahhoz, hogy a Kreml Ukrajna elleni fegyverként használja a gázexportot. Az Északi Áramlat ugyanis lehetővé teszi, hogy az oroszok a gáztranzittal kikerüljék azt az Ukrajnát, amely a „boldog békeidőkben” a fő szállítási útvonalnak számított.

Nyugtalanok és nyugodtak

És akadnak EU-tagállamok, amelyek maguk miatt is aggódnak. A Baltikumban lévő három egykori szovjet tagköztársaságban, Lettországban, Litvániában és Észtországban, valamint a történelem során többször is aktív orosz részvétellel feldarabolt Lengyelországban attól tartanak, a nyugatiak addig próbálják békítgetni Vlagyimir Putyint, amíg az orosz elnök annyira felbátorodik, hogy fenyegetni kezdi a NATO-ba már jó ideje belépett országokat is. Az aggodalom nem alaptalan: Putyin aligha merte volna húsz évvel ezelőtt azt követelni az észak-atlanti szövetségtől, hogy vonuljon ki az 1997 után felvett tagállamok területéről, és vállaljon írásos kötelezettséget a tagbővítés leállítására.

„Szerencsére” vannak olyan NATO-tagállamok, amelyeket ezek a követelések egyáltalán nem aggasztanak, pedig 1997 után váltak a szövetség tagjává. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is járt Moszkvában – az utat külügyminisztere jégtörő akciónak nevezte – s a tárgyalások után adott nyilatkozatok alapján úgy tűnt, a magyar kormányfő fel sem vetette Putyinnak a Magyarország szuverenitását is érintő ügyet. Orbán jégtőrőségét különösen érdekessé teszi az, hogy a miniszterelnök folytatta „közvetítői hagyományát”: a többi külföldi politikussal ellentétben nem látogatott Kijevbe.

Facebook / Orbán Viktor

Hasonló volt a balkáni, pontosabban boszniai „közvetítés” is: ott úgy törte a jeget, hogy többször is baráti tárgyalást folytatott a Bosznia szétverésén munkálkodó Milorad Dodik szerb vezetővel, majd közölte, nehéz lesz integrálni az EU-ba egy olyan államot, ahol kétmillió muszlim él. Orbánnak jó ideig nem jutott eszébe, hogy a boszniai szövetségi állam fővárosába, Szarajevóba is elmenjen, s amikor végül megszervezték az utat, Szarajevó – éppen a muszlimozós nyilatkozat után – a magyarországi járványhelyzetre hivatkozva lemondta a látogatást.

Kiemelt képünkön: Az orosz védelmi minisztérium által kiadott felvételen egy, az orosz-fehérorosz hadgyakorlatban részt vevő katona látható egy fehéroroszországi katonai kiképzőközpontban. Fotó: AFP / Orosz Védelmi Minisztérium