Az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője, Marc Dillard a hvg360-nak írt véleménycikkében az ukrajnai helyzet lehetséges megoldásáról és abban az Egyesült Államok és Magyarország közös szerepéről ír.
A francia államfő hétfőn Oroszországban Vlagyimir Putyinnal fog tárgyalni.
Nevük elhallgatását kérő amerikai tisztségviselők számoltak be erről. Szerintük Oroszország február 15-e és március vége között nyomulhat be Ukrajnába.
A Kreml azt állítja, csak egy, a fehéroroszokkal közös hadgyakorlat miatt vonultatják fel erőiket. Eközben viszont az ukrán határ közelében is megjelentek a fegyvereseik.
A Tu-22M gépek együttműködést gyakoroltak.
Németország kevésbé üt meg harcias hangot az orosz–ukrán konfliktusban, mint az USA és sok NATO-tagország. Az ok a politikai közelmúltban és a történelemben, no meg a gazdasági érdekekben gyökerezik.
Az újságírók rémálma valóra vált, véletlenül élesítették a Bloombergnél a cikket, ami arra az esetre készült, ha Oroszország megindítaná a támadást Ukrajna ellen.
Hosszan tartó feszültség lesz, a totális háború kevésbé valószínű - írta a Fitch Ratings az Ukrajnáról kiadott jelentésben.
Lehetünk még egyszer szabadok. Akkor nagy szükségünk lesz arra, hogy Ukrajna a barátunk legyen, és hogy Ukrajna legyen. Vélemény.
Az ukrán válságban az erődemonstráció és az óvatosság szűk mezsgyéjén egyensúlyoznak a washingtoni politikusok. A helyzet próbára teszi a Vlagyimir Putyint jól ismerő Joe Biden tapasztalatát is, ráadásul, bár látszólag kétpárti támogatás övezi a Moszkvával szembeni fellépést, az amerikai politika megosztott számos fontos részletkérdésben, a republikánusok trumpista szárnya pedig egyenesen oroszpárti véleményeket hangoztat.
A jelenlegi helyzetnek egyetlen haszonélvezője van: Vlagyimir Putyin. Ő szabja meg a vita irányát, a szabályokat, írja a német lap közép-európai tudósítója.
Számos országból érkeznek a fegyverszállítmányok Ukrajnába, de mire lesz ez elég, ha az orosz hadsereg tényleg megindul Kijev felé? Már ha egyáltalán ezt valaha is komolyan gondolta Vlagyimir Putyin.
Orbánék feltűnően fagyosan viszonyulnak az ukrán szuverenitás kérdéséhez. Vajon mit nyerne a magyar kormány, ha sor kerülne keleti szomszédunk feldarabolására? Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő szerint vállalhatatlan kockázatokkal járna a területi igény megfogalmazása.
Olaf Scholz előbb az amerikai elnökhöz látogat, aztán az oroszhoz, Moszkvába.
A hajdani nehézsúlyú világbajnok bokszoló a hazája és családja szeretetével indokolta döntését.
Brüsszel eltökéltnek látszik, de a korlátozásokat az életbe léptetésük előtt mind a 27 tagállammal le kell tárgyalniuk.
Orbánék feltűnően fagyosan viszonyulnak az ukrán szuverenitás kérdéséhez. Vajon mit nyerne a magyar kormány, ha sor kerülne keleti szomszédunk feldarabolására? Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő szerint vállalhatatlan kockázatokkal járna a területi igény megfogalmazása.
Miután jelentős fegyverszállítmányok érkeztek Ukrajnába az elmúlt hetekben az Egyesült Államoktól és az Egyesült Királyságból, most Lengyelországból érkeznek rakétarendszerek.
Ágyúcsövek árnyékában zajlott az újabb Putyin–Orbán-találkozó Moszkvában, ahová a magyar miniszterelnök a béke követeként utazott, majd egy értékes gázmegállapodás ígéretével távozott. Közben Moszkva folytatódó katonai erőfitogtatása jelzi, hogy Ukrajnában akár a legrosszabb eshetőségekre is számítani kell.
A brit kormányfő Kijevben beszélt arról, hogy szankciók lépnek életbe, ha az oroszok megsértik az ukrán határt.
