Az ukránok nemzettudatát erősíti, hogy Putyin orosznak tartja őket
7 perc
2022.02.07. 09:30
Az orosz államfő álláspontját erőszakos lépéseivel igyekszik érvényesíteni, és ezzel sokat tesz a történelmi sérelmekkel terhelt ukrán–orosz viszony további romlásáért. Válaszul Kijev korlátozza az orosz és a többi kisebbségi nyelv használatát. Az erőltetett ukránosítás áldozata lehet a kárpátaljai magyar közösség is.
Nyilvánvaló a különbség az orosz és az ukrán nemzet között, a két nyelv is más, még jó orosztudással sem lehet pontosan megérteni azt, aki ukránul beszél
– mondta a HVG-nek Sz. Bíró Zoltán történész, aki szerint a IX–X. században megalakult keleti szláv államban még egy etnikai közösséget alkottak ugyan az ott élő szlávok, ám idővel elkezdődött elkülönülésük.
„A kereszténységet a X. század végén felvett szláv államban, a Kijevi Ruszban nem ismerték az elsőszülötti jogot, és ennek következtében részfejedelemségekre esett szét, majd a folyamatot betetőzte a mongolok megjelenése, akik már 1223-ban elérték a szlávok lakta területek határát. Kijevet 1240-ben vették be, és ezzel elkezdődött az a folyamat, amelynek során a keleti szlávok különböző államok felügyelete alá kerültek. A keleti kereszténységhez való tartozásuk segítette az ukránokat abban, hogy ne oldódjanak fel a katolikus lengyelségben és litvánságban, de azok a kulturális, nyelvi és egyéb hatások, illetve körülmények, amelyek a mai Ukrajna középső és nyugati részén egykor élőket érték és életfeltételeiket meghatározták, fokozatosan elkülönítették őket mind az oroszoktól, mind a fehéroroszoktól. Ez a folyamat már a XVI–XVII. századra nyilvánvalóvá tette, hogy befejeződött a keleti szlávok szétválása az oroszokra, fehéroroszokra és a sokáig »kisoroszként« is emlegetett ukránokra” – magyarázta az Oroszország-szakértő történész.
