Az orosz fenyegetés miatt bevonult katonának Vlagyimir Klicsko
A hajdani nehézsúlyú világbajnok bokszoló a hazája és családja szeretetével indokolta döntését.
A hajdani nehézsúlyú világbajnok bokszoló a hazája és családja szeretetével indokolta döntését.
Brüsszel eltökéltnek látszik, de a korlátozásokat az életbe léptetésük előtt mind a 27 tagállammal le kell tárgyalniuk.
Orbánék feltűnően fagyosan viszonyulnak az ukrán szuverenitás kérdéséhez. Vajon mit nyerne a magyar kormány, ha sor kerülne keleti szomszédunk feldarabolására? Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő szerint vállalhatatlan kockázatokkal járna a területi igény megfogalmazása.
Miután jelentős fegyverszállítmányok érkeztek Ukrajnába az elmúlt hetekben az Egyesült Államoktól és az Egyesült Királyságból, most Lengyelországból érkeznek rakétarendszerek.
Ágyúcsövek árnyékában zajlott az újabb Putyin–Orbán-találkozó Moszkvában, ahová a magyar miniszterelnök a béke követeként utazott, majd egy értékes gázmegállapodás ígéretével távozott. Közben Moszkva folytatódó katonai erőfitogtatása jelzi, hogy Ukrajnában akár a legrosszabb eshetőségekre is számítani kell.
A brit kormányfő Kijevben beszélt arról, hogy szankciók lépnek életbe, ha az oroszok megsértik az ukrán határt.
Egyelőre sem pontos helyszínt, sem pontos időpontot nem nevezett meg a Kreml, csak egy biztos: a francia és az orosz államfő hamarosan találkoznak.
Az ukránok jobban tartanak az energiaválságtól, mint a háborútól?
A külgazdasági és külügyminiszter az orosz külügyminiszterrel tárgyalt kedden Moszkvában, szerinte ez a találkozó is előrelendítette a Kelet és Nyugat közti párbeszédet, ami segíthet békés úton rendezni a feszültségeket.
A Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott keddi moszkvai tárgyalását megelőzően Orbán Viktor magyar miniszterelnök közölte, Európa békét akar, majd a gázválságra utalva közölte, hálás azért az orosz segítségért, amelyet Magyarország kapott Oroszországtól ebben az egész Európa számára bonyolult helyzetben – írja az orosz 5. csatorna nevű híroldal.
A honvédelmi minisztert az orosz–ukrán konfliktusról kérdezték.
Itt az idő, hogy a Nyugat felhagyjon a bizonytalankodással és megerősítse: minden európai államnak joga van a függetlenségre és a szabadságra, beleértve Ukrajnát, ehhez pedig vissza kell nyúlni a Helsinki-elvekhez – írja a neves brit elemző, az Oxfordi Egyetem professzora a Guardianben megjelent elemzésében.
Az orosz elnökkel telefonon tárgyalna a brit miniszterelnök. Arra ösztönözné Moszkvát, hogy lépjen egyet vissza.
Az ukrán belügyminiszter szerint ötezer ember vett volna részt összecsapásokban öt észak- és közép-ukrajnai városban.
A honvédelmi miniszter továbbra is azon a véleményen van, hogy a honvédség képes ellátni az orosz-ukrán konfliktus esetén adódó feladatait, így nincs szükség arra, hogy már országok fegyvereseit telepítsék Magyarországra.
Nem először történik, hogy az orosz elnök és a magyar miniszterelnök akkor találkozik, amikor az orosz–ukrán ellentét mérföldkőhöz érkezik. Oroszország szénája rosszul áll a nemzetközi színtéren, és hamarosan eljöhet a pillanat, amikor a magyar kormánynak választania kell, melyik oldalon fog állni egy kiszélesedő konfliktusban.
Minél többször írjuk le, hogy ennél közelebb még sosem álltunk egy háborúhoz, annál közelebb állunk egy háborúhoz? A nemzetközi híroldalak vezércikkeinek címe alapján bármelyik pillanatban megindulhat az orosz invázió, és a nyugati hatalmak is megunták már a diplomatikus nyelvezetet. Vajon az eljelentéktelenedést kockáztatja, akinek a kardja még a hüvelyben marad?
Egy esetleges invázió esetén viszont kemény szankciókat léptetnének életbe Oroszország ellen.
Az Egyesült Államok után Nagy-Britannia is fontolóra veszi, hogy “csapaterősítést” hajtson végre a kelet-európai térségben a “fokozódó orosz agresszió” miatt. Az ukrán helyzet pattanásig feszült, Boris Johnson brit kormányfő ezért “elrettentésül” a térségbe látogat.