Az ukrán Naftohaz nem fogja meghosszabbítani a 2024 végén lejáró, az orosz gáz Ukrajnán keresztül az Európai Unióba történő tranzitjára vonatkozó szerződést. Ez a hazánkba érkező szállítmányok közel negyedét érinti.
Az EU állam és kormányfői egymás után érkeznek az EU-csúcsra. A legtöbbet ismételt téma Izrael, és a gázai humanitárius krízis. Pedig az asztalon van egy költségvetés módosítás, egy átfogó migrációs reform, és egy ukrán segélycsomag is. Ráadásul Orbán Viktor ismét vétóval fenyegetőzik, ami nem teszi népszerűvé a kollégái között, főleg a Vlagyimir Putyinnal tartott találkozója után.
Orbán Viktor szinte soha nem nyilatkozik a sajtónak, amikor megérkezik az EU Tanácsba, de ez most változott. A magyar miniszterelnök ráadásul nagy bombát dobott le. Magyarország nem támogatja az EU költségvetési módosítását, ami többek között egy új segélycsomagot is tartalmaz Ukrajnának.
Magyarország van jobban ráutalva, hogy jó viszonyban legyen a szövetségeseivel – mondja Hettyey András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi kapcsolatok és diplomácia tanszékének docense.
Timothy Naftali a csatornának az elnöki hivatallal kapcsolatos szakértője, aki Joe Biden nagy közös támogatási csomagjáról beszélt, amit a héten próbálnak meg átvinni a Kongresszuson, de ezt megtorpedózhatják a Republikánus Párt trumpista keményvonalasai.
Az emberben legyen szép minden – Ványa bácsi Asztrov doktorának mondását adta második regényének címéül a német Sasha Marianna Salzmann. A Margó Fesztiválon a múlt héten Budapesten járt író ukrán földön élt négy nő megrázó történetét meséli el.
A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint Orbán immár arra összpontosít, hogy a lehető legjobb eredményt érje el a jövő nyár elején az európai választásokon. Hagyja az EU, hogy Orbán megzsarolja? – kérdi az Augsburger Allgemeine kommentárja. A Foreign Policy és az Euractiv a lengyel választások utáni helyzetet elemzi. Nem lehet visszatérni a populista időszak előtti Lengyelországhoz, írja előbbi. A Daily Telegraph arra figyelmeztet, hogy Amerika közvetlenül a háború szélén áll a Közel-Keleten és Ázsiában. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A háború kezdetekor megígérte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, hogy 2023 végéig legalább 3 milliárd euróval fogja támogatni Ukrajnát, most elérték a támogatások a 3 milliárdos határt.
Az izraeli konfliktus mellett Washington már nyakig van az ukrán háborúban, és nem kizárt, hogy viszályba keveredik Kínával is, írja a Guardian szemleírója, és hozzáteszi, Donald Trump készül a visszatérésre. A Bloomberg szerint Joe Bidennek nem volt más választása, egy törvényben kellett egyesítenie Ukrajna és Izrael támogatását. A Finacial Timesban publikáló Timothy Snyder úgy gondolja, hiba, ha bárki azt emlegeti, hogy patthelyzetet van az ukrán háborúban. Vlagyimir Putyin az időre játszik Ukrajnában, miközben az USA és az EU a Közel-Keletre összpontosít, írja a Bloomberg. A CDU elnöke szerint Németország már nem tud több menekültet befogadni. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Egyre több adat szól amellett, hogy a gázai Al-Ahli kórházat nem Izrael rombolta le, hanem az Iszlám Dzsihád nevű terrorista szervezet egy röppályájáról letért rakétája. A korábbi években, elsősorban Ukrajnában is szép számmal akadtak olyan esetek, amikor a szemben álló felek egymást vádolták a háborús bűncselekmény kategóriáját kimerítő akciók elkövetésével.
Összesen 105 milliárd dollárt szabadítana fel támogatásként.
Kudarcot vallott-e a nyári ukrán ellentámadás, és ha igen, miért? Mit jelent a harctéren Kim Dzsong Un és Vlagyimir Putyin barátsága? Túlterhelheti-e Amerikát a két – vagy annál – több háború, és milyen következménye lenne ennek Ukrajnára nézve? Milyen morális csapdába futott bele a Nyugat? És mire lesz érdemes figyelni a következő hónapokban az orosz-ukrán háborúban? Közéleti podcastunkban minden kérdésre válaszoltunk, amiről nem esett elég szó.
Kiverte a biztosítékot az uniós nagykövetek brüsszeli tanácskozásán a szívélyes pekingi jelenet Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin között, írja a Politico. Bár a lap szemleírója szerint miközben Donald Tusk azt mondja, hogy megmentette a lengyel demokráciát, a politikus jövőbeli megítélése szempontjából még fontosabb lehet, hogy megerősíti az európai biztonságot. A Daily Telegraph óv a lengyel választások utáni túlzott optimizmustól: az ellenzék alakíthat kormányt, ám ettől még a Jog és Igazságosság kapta a legtöbb voksot, írja a lap. A Guardian vezércikke szerint egyre nehezebb fenntartani Ukrajna támogatását, és az izraeli háború csak tovább bonyolítja a képletet. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az ukrán gabonaexport megbénítását célzó orosz támadások közelebb vitték a háborút Romániához, amely rossz néven veszi, hogy Kijev tétlenséggel vádolja.
Százezrek hagyták el Oroszországot, miután az orosz hadsereg 2022 februárjában lerohanta Ukrajnát, majd részleges mozgósítást hirdetett. Az elmúlt egy évben azonban sokan visszatértek: a munka, a család vagy a lelkiismeretük miatt. Hogyan magyarázzák ezek az emberek a döntésüket, és milyennek látják a jövőjüket Oroszországban? A Deutsche Welle riportja.
Lengyelország vasárnap választ, az ország viszont belülről megosztott társadalmilag és gazdaságilag is. A Bloomberg szerint hiba volt, hogy a lengyel kormány kapcsolata megromlott az ukránnal, ez a hiba pedig azt jelzi, hogy a hatalom nem gondolta végig, mi az ország stratégiai érdeke.
A bizonyítékok közvetettek, de azért léteznek: Vlagyimir Putyinnak hasznára vált, hogy a Hamászt a terrorra ösztökélte, mert így Amerika nem tud annyira Ukrajnával foglalkozni, írja a The Hill portálon Jonathan Sweet, aki 30 évig dolgozott az USA titkosszolgálatánál és ezredesként ment nyugdíjba, illetve Mark Toth közgazdász, a híroldal szemleírója.
A Budapest Fórum paneljén kollégánk, Földes András is részt vett.
A harmadik viszont még mindig a háború sújtotta országban vesztegel, túl jó állapotban van, nem akarják szétszedni a cég vezérigazgatója szerint.
