Hétfői közleményében a Magyar Szakszervezeti Szövetség írta azt, hogy szerintük egy 26 százalékos minimálbéremeléssel lehetne ellensúlyozni az infláció elszabadulását.
A lengyeleknél jövőre már januártól meghaladhatja a havi bruttó 300 ezer forintot a minimálbér.
A Vállalkozók Országos Szövetsége úgy látja, hogy elsietett a katamódosító törvény.
A kis cégekre ezentúl nem vonatkozik a rezsicsökkentés, így ők árat emelhetnek, de még így is tömeges csőd jöhet a vállalkozói érdekképviselet szerint.
A kutasokat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége képviseli, egyik javaslatuk az ITM-nek az üzemanyagok nagykereskedelmi árának szabályozása lesz.
Az iparkamara elnöke szerint a minimálbér-egyeztetések folyamata elavult, szakmailag megalapozatlan, a résztvevő szervezetek súlytalanok. A munkáltatói érdekképviseletek kikérik maguknak.
Csak az nem mindegy, mennyivel. A munkaadók hajlanak a 4 százalékra, a szakszervezetek nem engednek az 5 százalékból. A labda a kormány térfelén pattog.
Perlusz László nem érti, "miért kell extra terhekkel büntetni azokat a korrekt módon tevékenykedő kisvállalkozókat, amelyeknek van néhány nagyobb megrendelőjük".
Akkoriban az egyik leggazdagabb vállalkozó volt, az MDF színeiben politizált, de rengeteget bírálta Antall József pártját. A HVG 1990 októberében készített vele portréinterjút. Ezt közöljük most újra, változtatás nélkül. /// Sorozatunk a modern Magyarország meghatározó évének meghatározó szereplőiről szól.
Nagy-Britannia napokig csócsálta a hírt, hogy Meghan Markle angol hercegné 600 ezer forintos Stella McCartney-kabátja a berettyóújfalui Beriv üzemében készült, ahol a dolgozók ezer forintot keresnek óránként. Azt hihetnénk, hogy ilyen történeteket csak Ázsiából hallani, pedig felénk is mindennapos, hogy a luxuskategóriájú termékek olyan varrónők kezei közül kerülnek ki, akik még a minimálbért sem keresik meg.
Gyors, de nem a legideálisabb választ adta a Fidesz a munkaerőhiányra. Az évi 400 órás túlóra lehetősége brutális, a dolgozók kizsákmányolásához vezethet, stresszt hoz a családi életbe, és újabb löketet adhat a külföldi munkavállalásnak.
Soha rosszabb esztendőt – értékelte a 2017-es évet Varga Mihály az idén 19. alkalommal megrendezett Vállalkozók Napján. Demján Sándor, a VOSZ elnöke megjegyezte: fontos lenne, hogy megvalósuljon a közszféra létszámcsökkentése, hiszen a 350 ezer felesleges állami alkalmazott foglalkoztatás óriási teher a gazdaságnak.
A vállalkozók szakszervezete szerint a kis településeken nem tudják kigazdálkodni a minimálbér emelésének ütemét, míg az NGM az internetre mutogat.
Hiába lett piros betűs ünnep, ha a termelő szektor munkavállalóit a törvény szerint nem tilos munkába szólítani.
A kormány kereskedelmi láncokat sarcoló tervezete valójában "a gyengét, a törékenyt, a vidékit, a magyart" üti. De ennél konkrétabb problémái is vannak a javaslatcsomaggal a Demján Sándor vezette VOSZ-nak.
Mit tehet az a dolgozó, akinek ugyanannyival vágták meg a béren kívüli juttatásait, amennyivel a bérét növelni kellett a szakmunkás-bérminimum eléréséhez? Nem ez az egyetlen munkaadói trükk a fizetésemelés elkerülésére.
Nem szívesen írta alá a VOSZ a minimálbér-javaslatot, mert az szerintük a kis cégeknek csak kockázatokat hoz.
Beengednék a vendégmunkásokat, 100 ezer állami alkalmazottat irányítanának át a piacra, növelnék a minimálbér-közmunkabér különbséget, látványos járulékcsökkentést akarnak.
Ötödik alkalommal, újabb öt évre megerősítette Demján Sándort ügyvezető elnöki pozíciójában a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) csütörtöki tisztújító küldöttgyűlése.
