Aktív vulkánt találtak a Vénuszon
A NASA Magellan űrszondájának adatait elemezve kiderült, hogy a Vénusz felszínén nemrég vulkáni aktivitás lehetett, vagyis egy élő bolygóról van szó.
A NASA Magellan űrszondájának adatait elemezve kiderült, hogy a Vénusz felszínén nemrég vulkáni aktivitás lehetett, vagyis egy élő bolygóról van szó.
Már február 21-én, kedden is megfigyelhető volt egy hármas bolygóegyüttállás, azonban szerda este látszott a legjobban. Szerencsére számos látványos felvétel is készült a Hold, a Vénusz és a Jupiter hármasáról.
Szerda este nem sokkal 18 óra után a Vénusz és a Jupiter fogja majd közre a Holdat az égbolton, és ezt könnyen észre lehet majd venni.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint február 22-én a vékony holdsarlót a Vénusz és a Jupiter fogja majd közre.
Vasárnap a Vénusz és a Szaturnusz együttállása, hétfőtől pedig a Naprendszer többi bolygója miatt lesz érdemes kémlelni az eget.
Bár a közelgő űrmissziók többsége a Holdra vagy a Marsra fókuszál, a NASA más égitesteket is megnézne.
A pokoli környezet ellenére tudósok egy csoportja azzal érvel: több tapasztalatot szerezhetnénk azzal, ha egy emberes küldetést a Vénuszhoz, és nem a Marsra irányítanánk.
A ritka együttállás június 17. és 28. között volt látható. Majzik Lionel fényképén a Mars és a Szaturnusz is látszik.
A NASA Parker űrszondája két éve különös rádiójeleket fogott be a Vénusznál, amiket a tudósok később hangokká alakítottak. Mintha egy kísértet énekelne.
A bolygók ritka együttállásában lesz részünk hamarosan, ezért nem árt tudni, merre érdemes őket keresgélni.
Június végén ritka bolygóegyüttállást lehet majd megfigyelni. Ezer éve nem történt hasonló, és aki lemarad, bánhatja: 2492-ben jön a következő.
A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa.
Gianluca Masi egy tükörreflexes Canon fényképezőgéppel örökítette meg a Jupiter, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz együttállását.
A négy legfényesebb bolygó, a Jupiter, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz, valamint a Hold egymás után, egy vonalban látható a hajnali égbolton a következő napokban.
A tervek szerint 200 évig tartana a Vénusz terraformálása, hogy az az ember számára is lakható bolygó legyen. A problémát viszont nemcsak ez jelenti.
A Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a Hold látványos „sorakozót” tart december 10-én.
Az égbolt dél-délnyugati részén a naplemente után egyszerre lehet majd látni a Holdat, a Vénuszt, a Szaturnuszt és a Jupitert is.
Egyszerre három űrszonda lesz a Vénusz körül ezekben a napokban: az Európai Űrügynökség (ESA) két missziója fékez le az égitest közelében, a japán Akacuki már régebb óta kering Vénusz körüli pályán.
A Leonard-üstökös december 18-án száguld el a Vénusz közelében, a porcsóvája miatt pedig meteorzápor alakulhat ki a bolygó légkörében.
Tavaly csillant fel a remény, hogy a foszfin (PH3) gáz jelenléte a vénuszi légkörben talán mikrobák létére utal.