szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A bolygók ritka együttállásában lesz részünk hamarosan, ezért nem árt tudni, merre érdemes őket keresgélni.

Aki teheti, június 17-e és 28-a között mindenképpen kémlelje az égboltot, mert olyan együttállást láthat, amire nemcsak a mi, de még az unokáink életében sem lesz példa. Amennyiben a fenti időszakban hajnalban, napkelte előtt a keleti égbolt felé fordulunk a Naptól való távolságuk sorrendjében, öt fényes bolygó is feltűnik majd:

egy sorban lesz látható a Naprendszerünk több bolygója is.

Ilyesmire legutóbb 947-ben volt példa, és a számítások szerint legközelebb 2492-ben kerül majd rá sor. Hogy mit is látunk pontosan, arról itt írtunk már korábban. De mit érdemes tudni az égitestekről, és hogyan figyelhetjük meg őket?

A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint a sor végén a Pluto kullog majd, amit szabad szemmel nem is lehet majd látni. A megfigyeléséhez egy 20-25 centiméter átmérőjű távcsőre lesz szükség, és a legjobban hajnali 2 óra magasságában lehet majd látni – igaz, akkor is csupán egy apró fénypontként.

Jó hír, hogy a Szaturnuszt szabad szemmel is láthatjuk majd – fényes, sárgás-narancssárgás pontként tűnik majd fel az égbolton. Ha valaki egy kisebb távcsövön keresztül tudja kémlelni az eget, az a gyűrűit is megpillanthatja majd. Keresni a Bak csillagkép farkánál lesz érdemes.

NASA

A (4) Vesta bizonyos szempontból kilóg majd a sorból, ugyanis egy aszteroidáról van szó. Mivel 7,4 magnitúdójú a fényessége, így egy kézitávcsőben is látni lehet majd. A legmagasabban 2 óra 50 perckor jár majd az égbolton, de hajnali 2 órakor érdemes figyelni rá, hogy ne maradjunk le róla.

A Neptunuszt sajnos szabad szemmel nem lehet látni, sőt, még 250x-es nagyítás mellett is csak korongként szemlélhetjük. Cserébe a kékes színe el fogja árulni, hogy valóban erről a bolygóról van szó. A Halak csillagkép fejénél keresendő.

NASA / JPL

A Jupitert egy távcsővel nézve lehet majd igazán szépnek látni: akkor még a sávjait is szemügyre vehetjük, sőt, a Nagy Vörös Foltot is, ha július 21-én, 23-án vagy 28-án kémleljük az eget. A nagyobb holdjait azonban már kézi távcső segítségével is megleshetjük. Szintén a Halak csillagkép fejénél láthatjuk.

NASA, ESA, STScI, A. Simon (Goddard Space Flight Center), M.H. Wong (University of California, Berkeley), OPAL team

A Mars ugyan lesz még fényesebb is az idei évben, de a szakemberek szerint már most jól megfigyelhető lesz a bolygó. Egy távcsővel, 250x-es nagyítással még a marsi tavaszban zsugorodó Északi Pólussapkája biztosan megfigyelhető lesz. Keresni a Halak csillagkép száránál lesz érdemes.

Az Uránusz a Neptunuszhoz hasonlóan nehezen megfigyelhető: szabad szemmel nem, de egy kisebb kézitávcsővel már megnézhetjük. Ehhez azonban hajnali 3 óra 10 percig kell várnunk, és valahol 5 fokkal a látóhatár felett kell keresni a planétát. Érdemes június 25-én próbálkozni a megfigyelésével. A Kos csillagkép déli részénél jár majd.

NASA/JPL

Mind közül a legfényesebb a Vénusz lesz, amit távcsővel is nehéz lesz megfigyelni közelről, de ha szerencsénk van, még a felhők is látszódni fognak rajta. A Bika csillagképben érdemes keresgélni.

Aki a Merkúrt szeretné megpillantani, annak már június 17-én is szerencséje lehet, de ha igazán biztosra akar menni, akkor egészen június 26-ig vár vele. A megfigyelésére hajnali 4 órakor lesz a legnagyobb esély, a távcsővel a Vénusztól 10 fokra, a horizonthoz nagyon közel találjuk majd meg.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!