A NASA két missziót is tervez a Vénuszra
És közben elkészülhetnek az első nagy felbontású képek a bolygóról.
És közben elkészülhetnek az első nagy felbontású képek a bolygóról.
A NASA Parker Solar Probe nevű napszondája még 2020 júliusában repült el a Vénusz mellett, amikor furcsa adatokat rögzített az eszköz egyik műszere.
A Napot vizsgáló Parker Solar Probe nevű űrszonda még 2020 nyarán készített fényképet a Vénuszról, amin látni lehet az Aphrodite Terra nevű magasföldet. Hogy miért, azt egyelőre a NASA tudósai sem értik.
A 2021 BJ3 jelű égitest keringési ideje nagyon rövid, mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot.
Két csillagászati kutatócsoport is vitatja, hogy a Vénusz légkörében talált nyomok valóban az életre utaló foszfin jelenlétét jelzik.
Amikor a Föld több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt létrejött, forró magmaglóbusz volt, őslégköre a mai Vénuszéhoz hasonlított egy új nemzetközi kutatás szerint.
Hibázhattak az adatok feldolgozása során, így egyáltalán nem bizonyított a vénuszi foszfin létezése. Ez az a gáz, amely a tudósok szerint akár az élet jelenlétére is utalhat.
Utoljára áprilisban járt a Földnél az európai-japán BepiColombó űrszonda, hogy végül útnak indulhasson a Merkúr felé. A szondának extrém körülményeket kell majd elviselnie.
Eddig nem ismert oldalát mutatta meg a Vénusz. Megosztja a tudósokat az új felfedezés, amely élet nyomait sejteti a bolygón.
Dimitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője szerint mivel a Vénuszra orosz leszállóegység szállt le először, a bolygó Oroszországé lett.
Boldog Ádám csillagász szerint meglepő, hogy a tudósok épp az életre alig alkalmas Vénuszon találtak valamit, és nem például a Marson. A felfedezés alapos vizsgálaton esett át, de még további mérések szükségesek ahhoz, hogy teljesen bebizonyosodjon, a Vénusz légkörében kimutatott foszfin valóban az élet nyoma – mondta Boldog Ádám az M1-en.
Rádióteleszkópok segítségével sikerült kimutatniuk a tudósoknak, hogy a Vénusz légkörében foszfin található.
Űrhajóival pedig túl akarja szárnyalni Elon Musk rakétáit a Roszkozmosz.
Kutatóknak első alkalommal sikerült olyan vulkanikus struktúrákat azonosítaniuk a bolygón, amelyek geológiailag aktívak.
A NASA-nak köszönhetően már arról is vannak ismereteink, hogyan fest a naplemente a Földön túli bolygókon.
A NASA Curiosity marsjárója megint erős fotóval jelentkezett. Fókuszban a Föld és a Vénusz.
Az Európai Űrügynökség szerint a Föld és a Vénusz összetételében nagyon hasonlít egymásra, mégis teljesen más lett a sorsuk. A kutatók a miértre keresnék a választ.
Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét.
Bár a Solar Orbitert nem a Vénusz tanulmányozására tervezték, az egység a Naprendszerünk második bolygójánál is végzett néhány mérést.
Ez egy 6500 éves agyagszobor. Az MTI tudósítása szerint szobrocska.