Németország kevésbé üt meg harcias hangot az orosz–ukrán konfliktusban, mint az USA és sok NATO-tagország. Az ok a politikai közelmúltban és a történelemben, no meg a gazdasági érdekekben gyökerezik.
A pártállam lebontásában még fontos szerepet játszott, aztán az első parlamenti választással háttérbe szorult az NDK-beli demokratikus ellenzék. A keletnémetek inkább a Helmut Kohl kancellár vezette Nyugat-Németországra voksoltak, abban a reményben, hogy az hozza el számukra a jólétet.
Másfél évszázados történelmük legsúlyosabb válságával küzdenek a német szociáldemokraták: ez alkalommal nem külső ellenfelekkel vagy vetélytársakkal, hanem önmagukkal kell szembenézniük.
Színdarab készült a kalandos életű volt nyugatnémet kancellárról, Willy Brandtról. A zenés darabot a szociáldemokrata politikus szülőhelyén, Lübeckben mutatták be a hétvégén.
Várhatóan több tízezer új munkahelyet teremt és az észak-európai térség egyik legnagyobb légi közlekedési csomópontja lesz a Berlinben épülő új repülőtér, amelyen pontosan egy hónap múlva indul el a forgalom.
Az USA és Oroszország bejelentette, hogy négy Oroszországban raboskodó, korábban állítólag az USA-nak dolgozó kémért cserében elengedik a most letartóztatott tíz – feltételezett - orosz ügynököt Amerikában. Most a hat leghíresebb hidegháborús kémcserét idézzük fel.
Willy Brandt egykori német (NSZK) kancelláról nevezik el az új Berlini repülőteret.
1989-ben Willy Brandt az elsők között állt ki a német újraegyesítés mellett. A schönebergi városháza előtt elmondott, ma is gyakran idézett mondata – “Összenő, ami összetartozik” – szimbólummá vált Németországban. A mondatot azonban hiába is keresnénk a magnószalagokon – olvasható az Urbanlegends.hu blogon.
