Lehallgattak egy rádióadást, amelyen a kahovkai vízerőmű felrobbantása előtt fél órával az orosz katonák parancsot kaptak a létesítmény körüli terület elhagyására.
Szergej Lavrov nemrég azt nyilatkozta, Washingtontól nem érkezett javaslat.
A létesítmény 2022 szeptembere óta nem termel áramot, de így is roppant veszélyes dolog bombázni vagy tüzet gyújtani benne.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz erők tüzet gyújtottak a nukleáris létesítmányben, amelyet ellenőrzésük alatt tartanak, az orosz külügyminisztérium viszont azt közölte, hogy Ukrajna folytat “terrorakciót” a térségben.
Az ukránok tagadják, hogy közük lenne az incidenshez.
Céljuk, hogy pótolni tudják Európa legnagyobb atomerőműve, a zaporizzsjai erőmű elvesztése miatt kieső energiát.
Megszakadt a reaktorok hűtésére szolgáló energiát szállító magasfeszültségű vezeték, ezért tartalék áramkörre kapcsolták vasárnap az orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőművet, amely Európa legnagyobb atomerőműve.
Gondnokok mérnököknek adják ki magukat, hogy meglegyen a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által megkövetelt létszám a vezérlőben? Mit lép az EU a súlyosbodó menekültválságban? A szerb elnök sérelmezi, hogy Ukrajna előnyt élvez az EU-csatlakozási tárgyalásokon a Nyugat-Balkán rovására. A szlovákiai választás a kommunizmus öröksége döntheti el. Válogatás a világlapok írásaiból.
Korábban az oroszok és ukránok is azzal vádolták egymást, hogy támadás készül az atomerőmű ellen.
Az orosz megszállás alatt lévő zaporizzsjai atomerőmű ukrán alkalmazottai közül senki nem volt hajlandó teljesíteni azt az orosz utasítást, hogy az egyik reaktort helyezzék „forró leállási” üzemmódba, mert az ellentétes a nukleáris és sugárbiztonsági szabályokkal.
Aggasztja a hatóságot, hogy Oroszország és Ukrajna kölcsönösen provokációval és támadással vádolja egymást a reaktornál.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint az oroszok elkezdték elhagyni az erőmű területét.
Az ukrán katonai hírszerzés vezetője korábban arról beszélt, információik vannak arról, hogy az orosz erők aláaknázták a zaporizzsjai atomerőmű hűtőrendszerét.
Miközben a háttérben zajlik az ukrán ellentámadás, a diplomáciáé volt a főszerep június 15-én délelőtt.
Az Egyesült Királyság 16 millió fonttal támogatja a gátrobbanás utáni mentést.
A biztonsági óvintézkedésre a Nova Kahovka-i gátrobbanás okozta helyzet miatt volt szükség.
Kahovkai vízerőmű üzemeltetője szerint a tározóban maradt víz már nem elegendő a zaporizzsjai atomerőmű hűtésére.
Bizonyíték egyelőre nincs, de minden jel arra mutat, hogy az oroszoknak jóval több érdekük fűződik a Dnyeper gátjának felrobbantásához, amely miatt tízezrek otthona került víz alá. Közéleti podcastunkban megnéztük, mi lehet a katonai következménye az „elkeseredett" lépésből fakadó tragédiának és kell-e tartanunk az atomkatasztrófától, valamint megvizsgáltuk, hogy halad az ukrán ellentámadás és mi várható a háború második nyarán.
Pánikról és elkeseredettségről tanúskodik az, hogy az oroszok a Dnyeper torkolatának közelében felrobbantották a Nova Kahovka-i vízierőmű gátját. A víztározóból, amelyben a szokásosnál több víz volt, tíz balatonnyi víz dől a folyó két partjára és az áradat miatt csak az ukrán oldalon 16 ezer ember élete és vagyona került veszélybe. A vízszint folyamatosan emelkedik, és tart az evakuálás. Veszélybe kerülhet a közelben lévő zaporizzsjai atomerőmű hűtése is.
Rövid elemzést közölt Aszódi Attila energetikai mérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára arról, milyen lehetséges hatása lehet a Nova Kahovkából kedd reggel jelentett gátrobbantásnak az elmúlt 16 hónapban sokat látott Zaporizzsjai Atomerőműre (ZNPP).
