Aknák és robbanószerkezetek miatt vizsgálná a zaporizzsjai atomerőművet a NAÜ

Aggasztja a hatóságot, hogy Oroszország és Ukrajna kölcsönösen provokációval és támadással vádolja egymást a reaktornál.

  • MTI MTI
Aknák és robbanószerkezetek miatt vizsgálná a zaporizzsjai atomerőművet a NAÜ

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Hozzáférést követelt szerdán az orosz hadsereg által megszállva tartott dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű összes épületéhez szerdán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), annak "megerősítésére, hogy a létesítményben nincsenek aknák vagy robbanószerkezetek".

"Miközben a feszültség és a katonai műveletek egyre hangsúlyosabbak a térségben, a szakértőinknek függetlenül és tárgyilagosan tudniuk kell ellenőrizni a tényeket a helyszínen" – hangsúlyozta egy közleményben Rafael Grossi, az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szervezetének főigazgatója.

Bár eddig a NAÜ nem talált arra utaló jeleket, hogy aknák, vagy robbanószerkezetek lennének az erőműben, úgy vélik, a bizonyossághoz alaposabb hozzáférésre van szükség. Hozzátették, erre azért van kiemelten nagy szükség, mert a két tábor kölcsönösen egymást vádolja azzal, hogy provokációt vagy támadást terveznek.

A NAÜ szakértői "az elmúlt napokban és hetekben átvizsgáltak egyes szektorokat, így a nagy hűtőmedence kerületét, és rendszeres bejárásokat tartottak az erőműben, azonban nem jutottak be a harmadik és a negyedik reaktorblokk helyiségeinek tetőzetébe, illetve az erőmű hűtőrendszerének egyes övezeteibe.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?