Minden eddigi köztársasági elnöknek volt valamilyen politikai kötődése, úgy is fogalmazhatok: a Marsról nem lehet államfőt hoznunk - mondta a Magyar Hírlapban megjelent interjújában Kövér László házelnök.
Áder János Kövér László jelöltje az államfői posztra. Az Országgyűlés elnöke erről az Echo TV Napi aktuális című műsorában beszélt csütörtök este. Schmitt Pál lemondása után Kövér László látja el a köztársasági elnöki feladatokat az új államfő hivatalba lépéséig.
Ha nem zárja le az államfőkeresést rövid időn belül a Fidesz, akkor könnyen megismétlődhet az MSZP-SZDSZ koalíció politikai bohózatba fulladt 2009-es kormányfőcastingja. Akkor meglepően sok olyan jelölt volt, akinek éppen annyira hiányzott a felkérés, mint Réthelyi Miklós miniszternek a Schmitt-jelentés. Közel sem biztos, hogy a tekintélyét vesztett államfői hivatalra komoly jelentkező akadna.
Az orbáni politika, a „centrális erőtér” kétéves eredményeit kellene megvédenie Schmitt Pál utódának: erre a szerepre keres alkalmas államfőjelöltet a miniszterelnök-pártelnök. Fideszes források a hvg.hu-nak azt mondták, ezeknek a feltételeknek legfeljebb Kövér László felelne meg, de őt pótolhatatlannak tartják a pártban, ráadásul úgy tudjuk, az átvedléshez a házelnök feltételeket szabott. A másik lehetséges jelölt, Áder János már 2002-ben eltávolodott a pártelnöktől, és annak a kritériumnak sem felel meg, mely szerint az államfőnek Orbántól jobbra álló politikusnak kellene lennie.
Schmitt Pál tegnapelőtti lemondását követően természetes kérdés, hogy vajon ki lesz az ő utódja a köztársasági elnöki székben. A sajtóban felmerülő és esélyesként emlegetett nevek azonban egészen egyszerűen elszomorítóak - írja a Véleményvezér blog.
Akadtak a Fideszben, akik már csütörtökre új elnököt választottak volna a plágiumbotrányába belebukott Schmitt Pál helyett, ám végül az az álláspont kerekedett felül, amely szerint két hét alatt kell új államfőt találni. Schmitt Pálnak hétfőn délelőtt nagyon rövid idő alatt dőlt el a sorsa, miközben a kormányfő az utolsó pillanatig kiállt mellette. Schmitt Pált Szájer József, Kövér László, vagy Áder János követheti – a másik két jelölt húzódozása miatt ma úgy tűnik: a legnagyobb valószínűséggel a „csornai Charles Bronson” lehet a befutó.
Negyedórás ötpárti egyeztetés zajlott le hétfő este a parlamentben az új államfő jelöléséről, miután az eddigi köztársasági elnök, a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál a nap folyamán lemondott posztjáról. A Fidesz „politikai jelöltet” látna szívesen a Sándor-palotában; az Orbán Viktor által támogatott lehetséges jelöltek közül Kövér László húzódozik, Szájer József valószínűleg nem áll kötélnek, Áder János álláspontja egyelőre nem ismert.
Tabuként kezelik a Fideszben az államfő doktori disszertációja ügyében még január közepén kipattant botrányt. A hvg.hu információi szerint mostanáig sem a frakcióüléseken, sem az elnökségi értekezleteken nem került elő, pedig a parlamenti képviselők többsége igen kínosnak tartja Schmitt Pál plágiumgyanús ügyét. A kormánypárti politikusok Orbán Viktor útmutatására várnak, ám szerintük a miniszterelnök-pártelnök nem szívesen engedi el Schmitt kezét, miután 2010 májusában keményen megküzdött a pártja vezérkarával azért, hogy személyes jelöltjét válasszák államfőnek.
Gál Kinga és Áder János fideszes európai parlamenti (EP-) képviselőt két, Magyarország szempontjából kulcsfontosságú EP-szakbizottság alelnökévé választották - közölte kedden a magyar néppárti EP-képviselőcsoport.
Az új választási rendszer részleteiről tájékoztatta a Budapesten dolgozó külföldi diplomatákat hétfőn a Külügyminisztériumban Áder János. A fideszes politikust elsősorban a határon túli magyarok szavazati jogáról faggatták a nagykövetségek munkatársai, amellyel kapcsolatban elmondta: van megoldási javaslatuk arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság kifogást emel az ellen, hogy a külföldi magyarok a tervek szerint csak listára szavazhatnak. Áder János szavai szerint a mostani 750-ről mégsem 1500-ra, hanem csak 1000-re emelkedik az összegyűjtendő szelvények száma.
Áder János, a Fidesz választójogi és igazságszolgáltatási reformjainak előkészítésével megbízott európai parlamenti képviselő szerint sokkal tisztességesebb, becsületesebb és korrektebb politizálásra kényszeríti a pártokat az egyfordulós rendszer, amely kizárja a hazug kampány lehetőségét. Emellett pedig nagyon meglepődne, ha bárki felvetné a Fideszből az előrehozott választás gondolatát.
Eldőlt a legfőbb bíró sorsa: a Fidesz által korábban még támogatott Baka András négy évvel mandátumának lejárta előtt, januári hatállyal távozik hivatalából – ezt az új alkotmány átmeneti rendelkezései véglegesítik. A kormánypártok hónapokig lebegtették a döntést, amit végül a Fideszben túlzónak vélt kritikus megjegyzései miatt hoztak meg. A főbíró az igazságszolgáltatáson belül is elszigetelődött.
Áder János "az egyik kezén meg sem tudja számolni, hányszor beszélt bírákkal", és magával Baka Andrással is az igazságügyi koncepcióról. Az igazságügyi koncepció kidolgozója erről az m1-nek beszélt.
Áder János szerint nemcsak Verespatakon, hanem egész Európában meg kell akadályozni a cianidos bányászati technológia alkalmazását.
Elkészült a kormányoldal által javasolt igazságszolgáltatási reform "második" része: ennek nyomán létrejöhet egy új kerületi bíróság a fővárosban, emelkedhet a bírósági ügyintézői, a bírósági titkári és az ügyészi státuszok száma, változhat a bírák esetében az úgynevezett címpótlék adományozása, az ügyészek pedig bérfelzárkóztatásban részesülnének.
Ha eddig bárki úgy gondolta, hogy az igazságszolgáltatás túlzott politikai befolyás alatt működik, Áder János javaslatának elfogadása után ebben egészen biztos is lehet majd – olvasható a Véleményvezér blogon.
Csődöt mondott a bíróságok önkormányzatiságát megteremtő 1997-es igazságszolgáltatási reform, ezért az igazságügyi minisztérium egy teljesen új, erőteljesen központosított rendszert javasol – indokolja a szaktárca a ma nyilvánosságra hozott törvénytervezetét. A javaslat szinte minden lényeges jogkört elvon a legfőbb bírótól, megszünteti az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot és helyébe egy központi hivatalt hoz létre, amely januártól az összes kinevezési, szervezési, irányítási jogkört átveszi.
Magyarország "komoly késésben van" a külföldön élők szavazati jogának szabályozásával más országokhoz képest – mondta Áder János európai parlamenti képviselő egy budapesti konferencián. A fideszes politikus beszélt arról is, hogy pártja javaslata szerint az itthoni kisebbségekre nem vonatkozna az ötszázalékos parlamenti küszöb, de ha mégsem tudnának mandátumot szerezni, lenne egy „szószólójuk” az Országgyűlésben.
Áder János nem lesz az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnöke, ahogy arról az utóbbi napokban több lap is beszámolt. A Fidesz európai parlamenti képviselője csütörtökön hírlapi kacsának minősítette és cáfolta az információt.
Az igazságszolgáltatás reformját érintő törvénytervezetek október közepén, míg a választójogi törvényjavaslat a hónap végén kerülhet a parlament elé – írta a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap szerdán. A beszámolók szerint Áder János új szerepet kaphat.
