Az egyetlen fideszes forrásból származó információ szerint Áder János felkérése nem volt kérdéses, annyira biztosra mentek, hogy a fideszes EP-képviselő nem is volt jelen a mai kibővített elnökségi ülésen. A forrástól származó információink szerint az ülés államfőjelölésre vonatkozó része már be is fejeződött, tudósítónk szerint már többen is - köztük Pokorni Zoltán, Kövér László, Kubatov Gábor, Balog Zoltán - elhagyták a miniszterelnöki irodát.

Kövér László az ülésről távozóban az MTI-nek azt mondta, van olyan jelölt az államfői posztra, aki vállalná is a tisztséget. Nevet nem mondott, azt ugyanakkor közölte, őt hivatalosan nem kérték fel a posztra. Kövér is megerősítette, hogy Áder nem vett részt az elnökségi ülésen, amit azzal magyarázott, hogy a politikus nem tagja a testületnek, és nem is hívták meg őt. A következő lépés az lesz, hogy Orbán Viktor elkészíti a határozattervezetet, amelyet majd hétfőn nyújt be a frakciónak a jelölésről és ezt követően összegyűjtik a szükséges aláírásokat. Egy fideszes vezető ugyanakkor arról beszélt lapunknak: bár a formális felkérés megvolt Áder részére, egyelőre "senki nem mondott igent erre". Az MTI ugyanakkor azt írta, hogy Áder már korábban igent mondott, az elnökségi ülésen pedig egyöntetű volt támogatása. Orbán Viktor hivatalosan hétfőn jelöl majd.

Vakond, okok

Orbán Viktornak és természetesen jelöltjének is nagyon fontos lenne, hogy a leendő köztársasági elnök a Fidesz-KDNP-frakciók teljes támogatásával nyerje el hivatalát, ebből a szempontból ezért a 2005-ös „vakondvadászatot” frakcióvezetőként levezénylő Áder személye pikáns lehet néhány képviselőnek – mondta a jelöltsége kapcsán egy a kormányfő környezetéhez tartozó forrásunk. (Mint ismert, Sólyom László megválasztásánál felmerült a gyanú, hogy néhány kormánypárti honatya nem igennel szavazott, kihasználva a titkos voksolás adta lehetőségeket, frakcióvezetőként éppen Áder János volt, aki – meglehetősen sajátosan értelmezve a titkos szavazás intézményét - kettesével küldte a szavazóhelyiségekbe a képviselőket.

Forrásunk szerint ettől függetlenül nem várhatóak protest szavazatok Áderrel szemben, mint ahogy annak is minimális az esélye, hogy a Fidesz hétfői frakcióülésén vita legyen. „Senki nincs, aki reális támogatottsággal bíró alternatívát tudna felmutatni Áderrel szemben, ha a kormányfő és az elnökség őt támogatja, így nyilván meg sem próbálják majd” – mondta.

Áder Jánossal tehát visszatérhet a jogász elnökök hagyománya (Göncz Árpád is jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Egyetemten), az új elnök már csak ezért is más lesz, mint közvetlen elődje volt. „Áder is maximálisan lojális lesz Orbán Viktorhoz, de azért nyilván ’mélyebb’ jellegű lesz a az elnöki tevékenysége, mint Schmitt Pálé volt, ő azért biztosan át fogja olvasni majd azokat a törvényeket, amiket aláír” – ironizált egy forrásunk.

„Szűk körű formális egyeztetés” volt már Schmitt Pál utódjának ügyében - még aznap, amikor Schmitt Pál lemondott. Ezen Orbán Viktoron kívül Kósa Lajos, Lázár János és Kövér László vett részt, egy forrásunk szerint volt olyan elképzelés, hogy már itt döntést hoznak arról, hogy Kövér László lesz az új köztársasági elnök, és az ezután - hétfő késő este - kezdődött frakcióülésen már közlik is a tényt a képviselőkkel. Aztán Kövér László mégsem vállalta el, így közölte később Lázár János, hogy április 16-án jelentik be az utód személyét.

Mint megírtuk, az orbáni politika, a „centrális erőtér” kétéves eredményeit kellene megvédenie Schmitt Pál utódának: erre a szerepre keres alkalmas államfőjelöltet a miniszterelnök-pártelnök. Erre is Kövért látták alkalmasabbnak korábban forrásaink, de mint most egyikük fogalmazott: igaz, hogy Áder János már 2002 óta eltávolodott a Fidesz szűk vezetésétől és a kormányfőtől is, az a gesztus, hogy a kormányfő mégis rábízta az igazságügyi és a választójogi reform kidolgozását is, jelzi a még meglévő bizalmat. „Ez Ádert is alkalmassá tenné az ’alkotmány őre’ szerepre” - mondta forrásunk.

Vagyis a Fidesz már 2014 utánra is tekint, már csak azért is, mert - mint megírtuk - nem lesz sok feladata az új köztársasági elnöknek az elkövetkező években, mivel a kétharmados törvények többségén már túl van az Országgyűlés, és a 2010-es kormányváltás óta a független intézmények vezetőinek java részét már lecserélték. Kormányt viszont buktathat majd az új alkotmány szerint: ha az adott évre vonatkozó költségvetést a kormány március 31-ig nem tudja elfogadtatni az Országgyűléssel, akkor az államfő feloszlathatja a parlamentet.