#adó


Egy egészen szokatlan fronton támad a reklámadó

A reklámadó törvényjavaslata egy egészen meglepő, megszokottnak semmiképpen sem nevezhető adóztatható "forrást" is talált. A médiacégeknek saját maguk reklámozása után is fizetniük kellene adót. A már így is igencsak vitatott elképzelésben ez egy olyan elem, mely egyes cégeknél a reklámadóból igen nagy szeletet hasíthat ki. Ráadásul azt is eredményezheti, hogy a kereskedelmi tévék megritkítják ajánlóikat, a lapcsaládok pedig nem futtatnak majd hirdetéseket laptársaikról.


Na persze, majd megadóztatják a Facebookot

A közösségi médiát és a nagy internetes cégeket is sújtaná reklámadóval a kormány. A lépés még logikus is lehet, van mögötte ráció, ám a hasonló elképzelésekbe már több, Magyarországnál gazdaságilag sokkal erősebb ország kormányának a bicskája is beletört. A magyar kormány a nemzetközi online szerencsejátékkal foglalkozó cégek példájával huzakodott elő, ám ott teljesen más a helyzet.





Ezeket a hibákat ne kövesse el, ha nem akar adóellenőrzést!

Manapság már nem elég az adóellenőrzés kivédéséhez, ha a vállalkozás mindig időben bead minden bevallást, s befizeti az adóját, ahhoz, hogy ki lehessen védeni az adóhatóság összetett kockázatelemző kiválasztási rendszerét, számos egyéb elvárásnak is meg kell felelni. Nem elég a könyvelőkre bízni az elszámolásokat, a cégvezetőknek is tisztában kell lenniük azzal, hol vannak a kényes pontok a bevallásban. Az Adózóna mutatja.







Ekkor büntetést bankra még soha nem szabtak ki

Soha nem látott büntetést, 2,6 milliárd dolláros kokival küldték meg az amerikai hatóságok a világ egyik vezetőbankját, mert ügyfeleinek segített vagyonuk eltitkolásában és az adófizetés slkerülésében. Meg is törhették volna a bankot, ettől azonban eltekintettek.


Kinek adjuk az 1 százalékot?

A személyi jövedelemadó 1 százalékénak felajánlása a világon egyedülálló, Magyarországon 1996-ban törvénybe iktatott lehetőség, amely módot ad az adófizetőknek a civil szervezetek támogatására.



Erre figyeljen, hogy ne bukja el a tőzsdei nyereséget!

A tőkejövedelmek után jellemzően személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni; ezek mértéke és a kapcsolódó bevallási, önadózási kötelezettség jelentősen eltérhet az egyes kategóriákban és különböző feltételek teljesülése esetén. Az Adózóna megmondja, mire figyeljen.


Július közepéig még csak az államnak dolgozunk

Magyarországon július közepéig az államnak dolgoznak az emberek, július 16. az adófelszabadulás napja, amikortól éves alapon számítva már kifizették az adókat, és keresetük a saját zsebükbe kerül – írta a Világgazdaság.



Ha külföldön dolgozik, itthon nem kap gyest

A külföldre menekült sok fiatal számára előbb vagy utóbb felvetődik a gyerekvállalás kérdése. Ezzel kapcsolatban kézenfekvő dilemma, hol kapják a gyerekhez kötődő pénzbeli ellátásokat. Az Adózóna utánajárt: a gyest a külföldön, a gyedet itthon, de a hazai jövedelem alapján kapják az érintettek.


Végzetes is lehet egy lógó telefonszámla

Minden egy ártatlan telefonszámlával kezdődik. Mármint az adós magánszemélyek kálváriája, hiába fizetik ugyanis "rendesen" a nagyobb törlesztéseket, a halmozódó kisebb tartozások előbb-utóbb földre viszik őket.