Az európai RTL is megérzi a magyarországi reklámadót: a cég részben ezzel az új adófajtával magyarázta, miért romlott a médiabirodalom helyzete egész Európában. A hvg.hu becslései szerint 2015-ben fog a leginkább fájni a reklámadó az RTL-nek, amikor a magyar tévétársaságot érintő elvonás a 8,6 milliárd forintot is elérheti.
Úgy fest, pont az nem jön be a horvátországi magyar jachttulajdonosoknak, amiért odamentek a hajóikkal, azaz a helyi hatóságok elkezdték firtatni a hajóik áfatartalmát, miközben az adriai tartózkodás pont ezt hivatott elkerülni.
Az ukrán kormány kezdeményezésére 1,5 százalékos hadiadót vezetett be a parlament csütörtöki, zárt ajtók mögött tartott rendkívüli ülésén.
A jelentős adótartozást felhalmozók gyakran megpróbálják a végrehajtás alól kimenteni vagyonukat.
Nemcsak a médiacégeket érinti a reklámadó, hanem minden magyarországi illetőségű vállalkozásnak fel kell mérnie augusztus 21-ig, hogy pontosan milyen tevékenységet végeznek, s annak mekkora része tartozik a reklámadóról szóló törvény hatálya alá. Eddig az időpontig kell ugyanis az előző adóév alapján számított első előleg bevallását és befizetését teljesíteni.
Francois Hollande francia államfő több százezer adófizetőnek ígért adócsökkentést a jövő évre. Elismerte viszont, hogy tévedett a munkanélküliséggel kapcsolatban.
Június 30-ig minden szolgáltató visszautalta a munkáltatóknak azt a pénzt, melyet még 2012-ben töltöttek fel a dolgozóik Széchenyi Pihenő Kártyájára, de a munkavállalók ezt 2014. május 31-ig nem használták fel. Vajon mit kezdenek a munkáltatók ezzel a pénzzel? Ezt vizsgálta a cafeteriatrend.hu 2014. július elején egy felmérésben.
Lassítani kell az adójogi változások ütemét, kevesebb és jól kidolgozott javaslatokra kell törekedniük Pankucsi Zoltán, az NGM helyettes államtitkára szerint. Továbbra is kormányzati szándék a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése, a családalapítás kiemelt támogatása, valamint a sérülékeny munkaerő-piaci csoportok védelme adóterhelésük alacsony szinten tartása.
A Simicska Lajos érdekkörébe tartozó Közgéptől legalább 20 milliárd forintot venne el a tervben levő új, visszamenőlegesen kivett adó. De a fideszes hátország más cégeit, illetve a kormányokon átívelően sikeres stratégiát folytató Strabagot is több milliárd, vagy pár tízmilliárd forinttal sújthatja az új elvonás. Mindez egy nagyobb képbe illeszkedik, a hátországban megindult hatalmi játszmák, nagy átrendeződés része. A visszamenőleg hét évre vonatkozó adókivetés példátlan, de nincs, aki kiütné.
Még a kisadózó vállalkozások nagyon egyszerű, tételes adójában is el lehet tévedni, ami sokba is kerül. Az Adózóna mutatja, hogyan kerülje el a csapdákat.
A kereskedők után hamarosan a szolgáltatók is online kasszázhatnak, a nol.hu szerint a kormány már kézbe vette bekötésük ügyét.
Ha mindennaposnak még nem is nevezhető, de ritkának se, hogy egy vállalkozás fantomcéggel szerződött, vagy a vállalkozás létezett ugyan, de soha életükben nem hallottak róla, azaz ki tudja kivel kötött szerződést, de velük biztosan nem? Ha a kérdésre igen a válasz, akkor cégnek mihamarabb ki kell dolgoznia azt az üzleti ellenőrzési eljárást, amelynek segítségével elkerülhetőek az effajta kínos esetek.
A lakáskiadás első ránézésre, sőt, másodikra is jobbára problémamentes bevételi forrás, többnyire elég néhány egyszeri apróbb beruházás, aztán csak szélesre kell tárni a bankszámlát, jöhet a pénz. Pedig nem, a veszélytelennek bérlés tűnő egy csomó csapdát rejt, nagyot is lehet bukni. Az Adózóna mutatja, miért.
Munkaügyi razziák sorozatát indítja nyáron a munkaügyi főhatóság, a középpontban nem meglepő módon a feketefoglalkoztatás és a munkavédelem áll.
Máris módosítják a pár hete elfogadott reklámadót. A módosítás értelmében az RTL Klub sem tudja kikerülni az adófizetést, ám meglepőbb húzás az, hogy gyakorlatilag mindenki fizetheti a különadót, ha reklámot tesz közzé. Ez ugyanakkor csak akkor lesz így, ha a reklám közzétevője nem vallja be, hogy hirdettek nála. Nagy kérdés, hogy a Google, vagy a Facebook tesz-e ilyet, és hogy a magyar hatóságok utána mennek-e a közösségi portálokon hirdetőknek. A javaslat emellett nem rendelkezik arról, mi történik, ha mind a reklám közzétevője, mind pedig a megrendelő befizeti az adót. Vagyis kétszer is be lehet ezt az adót szedni.
A Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezése kedvező fogadtatásban részesült az Európai Bizottságban. Joaquín Almunia, az EB versenyjogi kérdésekért felelős biztosa levélben tájékoztatta a Filmalapot arról, hogy a Bizottság jóváhagyta a magyarországi filmes adókedvezmény 20 százalékról 25 százalékra való emelését.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság megmondja, mi a teendő, ha benzinkúti átverést gyanít. A Buksza blog meg megírta.
A vártnál talán hamarabb is megvalósul a kormányzópárt terve, 2015 elejétől ugyanis egy uniós irányelv alapján a kommunikációs szolgáltatók ott fizetnek adót, ahol szolgáltatásaikat igénybe veszik, nem pedig a székhelyük alapján. Így jövőre a Google, a YouTube és társaik a a magyar költségvetésbe is csengetnek.
Az adózók által kifogásolt ügyek közel 40 százalékában derül ki, hogy hibás döntéssel zárult az adóhatóság ellenőrzési eljárása. Az esetek többségében a hibás döntéseket – hivatalból vagy kérelemre – maga a NAV orvosolja, csak kevesebb ügy jut el bírósági szakaszba. Bár sokan még beletörődnek a sérelmezett adóhatósági döntésekbe, az elmúlt időszakban nőtt az adózók tudatossága: egyre eredményesebbek a jogérvényesítésben és a közeljövőben várhatóan egyre többen mennek majd bíróságra adójogi vitáikkal. Tavaly a bíróság elé kerülő ügyek közel egyharmada az adózók javára dőlt el.
Emelkedett a tényleges adóteher GDP-hez viszonyított aránya 2012-ben az egy évvel korábbihoz képest az EU-ban, a legtöbb adóbevételt továbbra is a munkát terhelő adókból gyűjtik be a tagállamok. A magyar ráta az uniós átlag közelében van, ám nálunk ugrott meg leginkább a mutató egy év alatt, ráadásul a régiós országokhoz képest is lényegesen nagyobb a GDP-hez mért adóteher.
