Aki lemond az év végi jutalmáról vagy a 13. havi fizetéséről idén, annak jövőre a személyi jövedelemadó csökkentése miatt, szuperbruttó ide vagy oda, 50 százalékkal kevesebbet kell adóznia e juttatás után.
Mintegy 300 ezer dolgozó jár rosszul a kormány új személyi jövedelemadójával; akár évi 60 ezer forinttal kevesebbet vihet haza egy középkeresetű - mondta Török Zsolt, az MSZP szóvivője szombati telefonos sajtótájékoztatóján az MTI-nek.
A magánszemélyek valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal adóznak, miközben az adójóváírás megmarad, mértéke 2011-től csökken - többek között ez áll az Országgyűlés által kedden elfogadott jövő évi adó- és járuléktörvényekben.
A természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályozás jelentősen változik: a juttatások köre szűkül, a természetbeni juttatás elnevezés pedig 2011-től megszűnik. Mi változik még?
Köztudott volt, hogy a bolti kiskereskedelmi tevékenységet, a távközlési tevékenységet folytatók és az energiaellátók azok, akiket az extra adó megfizetésére köteleznek. A meglepetést inkább az jelenti, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi láncokon túl – amelyekről eddig szóltak a hírek – érintett lesz a többi kiskereskedő, ideértve a gépjármű-üzemanyag-kiskereskedőket és a gépjármű-nagykereskedőket is. Az új adó vonatkozni fog a teljes távközlési szektorra, továbbá a Robin Hood adó által már eddig is érintett vállalkozásokra is.
A munkaadói képviseletek a vállalkozások versenyképességét javító, átlátható, igazságosabb teherviselést jelentő adórendszernek tartják a parlamentnek beterjesztett adótörvény-javaslatot.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ) szerint a 16 százalékos személyi jövedelemadó kulcs bevezetése igazságtalan, és a munkavállalók többségének hátrányt jelent - mondta Borsik János, a szakszervezeti szövetség elnöke vasárnap.
Az összes adóterhelés érdemben nem változik, csak átcsoportosításra kerül sor a lakosságtól és az adót fizető társaságoktól a bankadót és válságadót fizető ágazatok terhére; az adócsökkentés nem olyan mértékű, hogy a gazdaságot fehéríthetné - kommentálta a parlament elé beterjesztett adótörvény-javaslatokat Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője.
A bejelentett magyarországi adóintézkedések növelik a lakossági adózók - főleg a tehetősebbek - jövedelmének elkölthető hányadát, de a devizaalapú adósságok törlesztési terhei miatt nem biztos, hogy a háztartások ezt a többletet növekedésserkentő fogyasztásra költik, így a jövő évi növekedési várakozások derűlátónak bizonyulhatnak - így vélekednek az új adótervek várható hatásairól londoni felzárkózó piaci elemzők.
A tavalyi adatokhoz képest az energiaszektor adózott eredményének 32 százalékát, a távközlési szolgáltatók profitjuk 73 százalékát veszíthetik el a különadóval, a nagy élelmiszerláncok tavalyi vesztesége pedig négyszeresére emelkedhet – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató elemzéséből.
A Tescót több mint tízmilliárd forintra, a Spart és az Aldit közel hatmilliárdra, az Auchant, a Lidlt és a Penny Marketet pedig három-, kettő-, illetve egymilliárd forintra adóztatná meg a kormány - derül ki a Napi Gazdaság által végzett számításból.
A jövő év első negyede lesz a "szembesülés" időszaka, amikor a munkavállalók a gyakorlatban is megtudják, milyen hatásai vannak az eddigi kormányzati intézkedéseknek - mondta csütörtöki győri sajtótájékoztatóján Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
Önmagában a válságadók bevezetésének tegnapi bejelentése nem volt meglepetés, sokkal inkább a beszedni kívánt adó összege, illetve az a körülmény, hogy a pénzügyi szektorra kivetett „bankadóhoz” hasonlóan azt már az idén is beszedni tervezik. Az üzenet világos és határozott: a költségvetésnek a hiánycél eléréséhez még jelentős többletbevételekre van szüksége. De vajon reális-e a 2010-es határidő?
Közzétette az APEH a 1008-as havi adatszolgáltatás nyomtatványt, csakhogy a kitöltési útmutatóban szereplő két példánál teljesen véletlenszerűen alkalmazza a törvény szövegét. Az első esetben 800 ezer forinttal, a másodiknál 2 millióval többet számolt.
Vizsgálatot indított az Európai Bizottság a római katolikus egyház Olaszországban élvezett adózási privilégiumai miatt. A brüsszeli testület szerint a kedvezmények engedély nélkül nyújtott állami támogatásnak minősülnek, amelyek versenyjogi szabályokba ütköznek – írta kedden az olasz sajtó.
Az adójóváírás fokozatosan szűkül, de nem szűnik meg három év múlva sem, így a legalacsonyabb jövedelmek után később sem kell adózni. A minimálbér adómentességét viszont eltörlik.
Kiszivárogtatta a kormány az adóterveit. Bár az MSZP által bevezetett szuperbruttót a Fidesz még élesen bírálta, most úgy tűnik, mégis meghagyja. Számszaki hiba és egy sor szakmai tévedés az új adócsomagban.
Éles szakmai vita alakult ki az egyik internetes portálon arról, hogy alkalmazni kell-e az evásnak a tevékenységre jellemző kereset fogalmát a tb-járulékalap meghatározásakor. Csak az evásnak kell. A nem evás vállalkozó pedig a tényleges tb-járulékalap után fizetheti a járulékot.
Aggasztó probléma, hogy az egy fős vállalkozásoknál a jövedelmek az olcsóbb adózási formák felé fordíthatóak, méghozzá legálisan. Ezt egy munkavállaló nem teheti meg, vagyis nem veheti a bére egy részét osztaléknak, hogy azután jóval kevesebbet adózzon. Ennek ellenszereként funkcionálhat a tevékenységre jellemző kereset (TJK).
