Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Miközben a bankkártyás vásárlás a vevő számára ingyenes, addig a pénzintézetek az ilyen műveletek után éves szinten több milliárd forintot tesznek zsebre. Ugyancsak milliárdos nagyságrendű a nemzetközi kártyatársaságokhoz befutó, a plasztiklapok használatából adódó díj nagysága – írja a hétfői Magyar Nemzet.
A lap összeállításában kitér arra, hogy mivel ezek a társaságok a kártyás fizetéshez kapcsolódó adminisztratív feladataikat külföldi központjaikban végzik, a magyarországi kártyahasználat miatt keletkező bevételeik után itthon nem is kell adót fizetniük.
A MasterCard és a Visa Europe elsősorban azáltal viheti ki akadálytalanul és legálisan külföldre ezeket a pénzeket, hogy a hazai cégjog erre lehetőséget ad számukra. A MasterCard csupán képviseletet és „szervizirodát” működtet hazánkban, a Visa pedig tavaly október óta „fióktelepként” van jelen. Főleg az előbbi világcégnél szokatlan, hogy nem hozott létre magyarországi leányvállalatot, hiszen a MasterCard Budapestről irányítja a hat régiós országban zajló tevékenységét – olvasható a Magyar Nemzet hétfői számában.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.
A kérdés nem az, hogy Magyar Péter vagy Orbán Viktor, Tisza vagy Fidesz. A szó szerint életbe vágó kérdés az, feltartóztatható-e az utcai erőszak.