A Munkástanácsok Országos Szövetsége szerint a 2015-ös adótörvények tervezete - amiről a munkavállalók képviselivel előzetesen nem egyeztettek - egyes pontokon komoly érdeksérelmekkel jár a munkavállalók számára. A bérből és fizetésből érőket leginkább a béren kívüli juttatások adóterhének jelentős emelése fogja sújtani.
A dolgok jelenlegi állása szerint a béren kívüli juttatásoknak annyi. Az adócsomagtervezete alapján ugyanis az eddigi összesen 35,7 százalékos közteher jövőre 51,17 százalékra emelkedne. Ráadásul 50 ezer forinttal csökkenne az éves keretösszeg.
Januártól termékdíjat kell fizetni egy sor tisztálkodó és kozmetikai szer, valamint műanyag termék után, de nem járnak jobban az irodában papírt használók sem, ezt a kategóriát is megsarcolja az adótörvény tervezete. Drágább lesz borotválkozni, hajat festeni, művirágot vinni randira és fénymásolni.
Az adóamnesztia lényege, hogy a magánszemélyek által elhelyezett legkevesebb ötmillió forintos összeg származását, a közteherfizetést az adóhatóság nem firtatja. Az első három negyedévben 29,37 milliárd forintot fizettek be az adóamnesztiaként szolgáló konstrukcióba az emberek.
Bankszámlán tőkét parkoltatni az adóval terhelt csekély hozamért még lekötve sem érdemes. Vannak azonban kedvezőbb lehetőségek is: néhány hónapon belül akár 150 ezer forintot is nyerhet, aki például az év végéig hozott döntéssel önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba fizeti be a megtakarítását.
Egy alapítványnál vasárnap gyermekekre vigyázó személyt egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmaznak. Szükséges-e vasárnapi pótlékot fizetni? Az Adózóna megmondja.
Ősszel mindig meglódul az albérlet-, kiadó lakás biznisz, érdemes utánanézni, miként lehet elkerülni a lesben álló adóhatóság akár milliósra rúgó bírságait.
Örök kérdés, hogyan alakul a gyermekvállalással kapcsolatos ellátások mellett tevékenységüket folytató egyéni és társas vállalkozók járulékfizetési kötelezettsége. Az Adózóna összefoglalta az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A személyi jövedelemadó (szja)-törvény előírásai között meglehetősen nehéz eligazodni, különösen nem könnyű az elmúlt két évtizedben toldozott-foltozott rendelkezések között fellelni a forrásától (költségvetési, EU-s, önkormányzati, vállalkozói, civil), céljától, feltételeitől függően igencsak sokféle támogatásra vonatkozó szabályokat. Az Adózóna összeállította az adómentes támogatások listáját.
Egyre több az úgynevezett kettős adózási illetőséggel rendelkező magyar vállalkozás. Ezek jellemzően olyan cégek, amelyek külföldön vannak bejegyezve, de itthoni az irányításuk. A névjegykártyán jól mutat egy svéd vagy holland bejegyzésű cég neve, miközben a társaság teljesen magyar, és kihasználja a hazai adórendszer előnyeit.
Az amerikai cégek ezentúl nehezebben tudják csak székhelyüket alacsonyabb adókulcsú országokba áthelyezni, megkerülve a hazai magas adókat és így csökkentve az állami bevételeket.
Véget vetnének a nemzetközi nagyvállalatok adóelkerülési gyakorlatának a G20 pénzügyi vezetői, akik hét végi, ausztráliai értekezletükön tárgyalták meg az OECD erre vonatkozó javaslatait.
Nem bővült az szja 1 százalékról rendelkezők száma, a felajánlások átlagos értéke pedig ismét csökkent: az adófizetők a lehetséges 11,6 milliárd forintból az idén 7,1 milliárdot (61 százalék) juttatnak a civileknek. A várakozásokat igazolva a legnagyobb vesztes a tavaly még toplista első Gyermekrák Alapítvány.
Úgy fest, hogy a Facebook-féle cégeket – azaz amelyek nem telepdnek meg itt, de közölnek magyar nyelvű hirdetéseket – egyelőre hidegen hagyja a reklámadó.
Milyen orvosi vizsgálat, haláleset, bírósági, hatósági ügyintézés esetén illeti meg a munkavállalót munkabér, távolléti díj, illetve más díjazás? Az Adózóna mutatja a részleteket.
Milyen béren kívüli juttatásokat részesítsen kedvezményben az adórendszer? A cafeteriatrend.hu idei felmérés alapján újra erősödött az egészség célú juttatások szerepe a cafeterián belül a válaszadók preferenciái alapján.
Újból csökkent a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya, jelenleg a cégek csupán 44 százaléka tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak. A különböző cafeteriaelemeket tekintve továbbra is az Erzsébet-utalvány a leggyakrabban alkalmazni kívánt juttatási forma, amit a munkába járás költségtérítése és a SZÉP Kártya követ. Míg az ipari cégeknél ugrásszerűen megnőtt, a szolgáltató szektorban számottevően visszaesett a cafeteriát nyújtó vállalkozások aránya – derül ki a K&H kkv bizalmi index legutóbbi adataiból.
Úgy fest, pont az nem jön be a horvátországi magyar jachttulajdonosoknak, amiért odamentek a hajóikkal, azaz a helyi hatóságok elkezdték firtatni a hajóik áfatartalmát, miközben az adriai tartózkodás pont ezt hivatott elkerülni.
Az online pénztárgépek jobban teljesítenek.
