Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Hazai vevőik gyorsabb kiszolgálása érdekében számos külföldi cég rendelkezik raktárkészlettel Magyarországon: leszerződik egy logisztikai szolgáltatóval, és az áruja egy részét átszállítja Magyarországra, és innen közvetlenül látja el ügyfeleit.
Ezeket a belföldi raktárból történő értékesítéseket jellemzően mind a külföldi cég, mind a belföldi vevő közösségi ügyletként kezeli, jelenti és vallja be – teljes egészében figyelmen kívül hagyva a magyar áfatörvény rendelkezéseit, derül ki a MAZARS legfrissebb összefoglalójából.
A jelenségre az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) mutatott rá először, ugyanis felmerült a kérdés, hogy készletezési céllal az EU-ból belföldre szállított áruk után kinek keletkezik EKÁER-szám-igénylési kötelezettsége, avagy ilyenkor ki minősül a rendelet értelmében címzettnek: a külföldi eladó, a belföldi vevő vagy a logisztikai szolgáltató.
Mivel az EKÁER-regisztrációhoz magyar adószám kell, a külföldi cég nem lehet címzett. A későbbi belföldi vevő az árumozgatásban nem érintett, a logisztikai szolgáltató pedig az EKÁER-rendelet szerint nem lehet kötelezett. Jogos a kérdés: akkor most kinek is kellene EKÁER-számot kérnie?
„A fentiek alapján gondolhatnánk azt, hogy az EKÁER újabb megoldatlan kérdés elé állítja a piaci szereplőket, de valójában egy olyan adójogszabályra hívja fel a figyelmet, amelyet a külföldi cégek nem tartanak be” – foglalta össze Nyári Zsolt, a MAZARS szenior adómenedzsere.
Nyári Zsolt elmondta: a magyar szabályok szerint, ha egy külföldi adóalany értékesítési céllal átmozgatja termékeit az unió valamely tagállamából az általa belföldön bérelt vagy fenntartott raktárba, akkor automatikusan közösségen belüli beszerzést hajt végre, ehhez pedig magyar adószámot kell kérnie. Ha pedig a magyar raktárból értékesíti termékeit vevőinek, akkor belföldi értékesítés valósul meg, amelyre a hazai áfaszabályokat kell alkalmaznia.
„A jelenlegi rossz gyakorlat nemcsak megoldhatatlan EKÁER-anomáliát okoz, hanem jelentős adókockázatot is hordoz. Amikor ugyanis a külföldi adóalany a termékeket eladja a magyar vevőnek, az értékesítések után még a 27 százalékos áfát is fel kellene számítania és meg kellene fizetnie. Ha pedig ezt a mulasztást a NAV találja meg, akkor az adóhiány után 50 százalékos bírságot és késedelmi kamatot is kiszabhat” – hangsúlyozta Nyári Zsolt.
A belföldi áfa-regisztráció elkerülhető lenne, ha a külföldi partner direkt vevői készletre mozgatná áruit. Vevői készletről azonban – egyéb feltételek teljesülésekor – csak akkor lehet szó, ha a szállítás közvetlenül a termék leendő vásárlójának raktárába vagy az általa bérelt raktárba történik.
