#adózás

Na persze, majd megadóztatják a Facebookot

A közösségi médiát és a nagy internetes cégeket is sújtaná reklámadóval a kormány. A lépés még logikus is lehet, van mögötte ráció, ám a hasonló elképzelésekbe már több, Magyarországnál gazdaságilag sokkal erősebb ország kormányának a bicskája is beletört. A magyar kormány a nemzetközi online szerencsejátékkal foglalkozó cégek példájával huzakodott elő, ám ott teljesen más a helyzet.




Ezeket a hibákat ne kövesse el, ha nem akar adóellenőrzést!

Manapság már nem elég az adóellenőrzés kivédéséhez, ha a vállalkozás mindig időben bead minden bevallást, s befizeti az adóját, ahhoz, hogy ki lehessen védeni az adóhatóság összetett kockázatelemző kiválasztási rendszerét, számos egyéb elvárásnak is meg kell felelni. Nem elég a könyvelőkre bízni az elszámolásokat, a cégvezetőknek is tisztában kell lenniük azzal, hol vannak a kényes pontok a bevallásban. Az Adózóna mutatja.








Ekkora adóteher a világon nincs

Magyarország adórendszerében a legnagyobb a rés az áfa és a társasági adó között, az élőmunka terheit tekintve pedig a lista végén kullogunk – derül ki egy tanulmányból. Válságadók bevezetése tekintetében ugyanakkor úttörők vagyunk, igen kreatívan alkalmazza ezt a magyar kormányzat, példánkat pedig többen is követik ezen a területen. Magyarországon továbbra sincs elég pénz a gazdaságban, erre pedig az állam még rá is erősít.


Itt a cafeteria-Kánaán

A tavalyi mélypont után ismét nőtt a cafeteriában gondolkodó vállalkozások aránya, idén a kkv-k közel fele tervez valamilyen béren kívüli juttatást nyújtani alkalmazottainak. A különböző cafeteria elemeket tekintve jelentősen megugrott az Erzsébet-utalvány népszerűsége, így továbbra is ez a leggyakrabban alkalmazni kívánt juttatási forma. Emellett a SZÉP-kártya alkalmazásának szándéka az eddigi legmagasabb értéket érte el, és ezzel stabilan átvette a második helyett a közlekedési költségtérítéstől.


Ekkor büntetést bankra még soha nem szabtak ki

Soha nem látott büntetést, 2,6 milliárd dolláros kokival küldték meg az amerikai hatóságok a világ egyik vezetőbankját, mert ügyfeleinek segített vagyonuk eltitkolásában és az adófizetés slkerülésében. Meg is törhették volna a bankot, ettől azonban eltekintettek.


Kinek adjuk az 1 százalékot?

A személyi jövedelemadó 1 százalékénak felajánlása a világon egyedülálló, Magyarországon 1996-ban törvénybe iktatott lehetőség, amely módot ad az adófizetőknek a civil szervezetek támogatására.



Erre figyeljen, hogy ne bukja el a tőzsdei nyereséget!

A tőkejövedelmek után jellemzően személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni; ezek mértéke és a kapcsolódó bevallási, önadózási kötelezettség jelentősen eltérhet az egyes kategóriákban és különböző feltételek teljesülése esetén. Az Adózóna megmondja, mire figyeljen.



Ha külföldön dolgozik, itthon nem kap gyest

A külföldre menekült sok fiatal számára előbb vagy utóbb felvetődik a gyerekvállalás kérdése. Ezzel kapcsolatban kézenfekvő dilemma, hol kapják a gyerekhez kötődő pénzbeli ellátásokat. Az Adózóna utánajárt: a gyest a külföldön, a gyedet itthon, de a hazai jövedelem alapján kapják az érintettek.