Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A Mecsek Gabona adásvételi szerződést kötött egy olasz társasággal repce áfamentes közösségen belüli értékesítéséről. Megállapodtak, hogy az eladó telephelyén felrakodnak, melyet mérlegjegyekkel igazolnak. A vevő vállalta a szállítást, a teherkocsikat is ő biztosította (EXW), el is küldte a teherkocsik rendszámát az eladónak – mutatja az Adózóna, hogy kezdetben minden rendben lévőnek látszott. A felrakodáskor az árumennyiséget CMR fuvarlevelekre rávezették, és a fuvarozók bemutatták a lebélyegzett fuvarokmányokat. Az eladó a kitöltött fuvarleveleket lemásolta, az eredetiket a vevő olaszországi címéről később postázták is az eladó részére.
A magyar társaság két áfamentes számlát állított ki együttesen mintegy 71 millió forint ellenértékről, az első számlát néhány nappal később kiegyenlítették a magyar társaság bankszámlájára történő befizetéssel. A második számlát azonban, amelynek fizetési határideje a szállítást követő nyolc hónap volt, nem fizették ki. A Mecsek Gabona a szállítást követően, de még a számla kiállítását megelőzően ellenőrizte, és rendben találta az olasz társaság közösségi adószámát, a lekérdezést igazoló bizonylatot megőrizte.
A Mecsek Gabona adóbevallásának ellenőrzésekor a magyar adóhatóság információt kért az olasz adóhatóságtól, akik szerint az olasz fél nem fellelhető, és bejelentett székhelyén csak egy családi ház áll, ahol sosem volt bejegyezve ez a cég. Mivel áfát soha nem fizetett, a kérdéses olasz „társaság” az olasz adóhatóság előtt is ismeretlen volt, ezért az adószámot visszamenőleges hatállyal törölték.
E körülmények összessége alapján az elsőfokú magyar adóhatóság úgy ítélte meg, hogy a magyar társaság nem tudta bizonyítani az áfamentességet élvező közösségen belüli termékértékesítés tényleges megtörténtét, és a társaság terhére 17 millió forint adóhiányt állapított meg, amely után 1,7 millió forint adóbírságot és további közel 1 millió forint késedelmi pótlékot is felszámított. A másodfokú adóhatóság az elsőfokú határozatot helybenhagyta, mivel álláspontja szerint a magyar társaságnak rendelkeznie kellett volna azt bizonyító dokumentummal, hogy az árut feladták, és egy másik tagállamba szállították.
További részleteket itt lehet olvasni.
