Az agrártermelők és halgazdálkodással foglalkozó vállalkozások 35 ezer eurónak, a feldolgozók, forgalmazók, erdő- és vadgazdálkodók legfeljebb 400 000 eurónak megfelelő forintösszeget kaphatnak.
Nem kellene illetéket fizetniük a földvásárlás után azoknak sem, akik saját cégüknek adják azt bérbe. Az agrárkamara elnöke által jegyzett törvénymódosítás főleg a legnagyobb földbirtokok tulajdonosainak kedvez. Voksszerzési módszer a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara választása előtt?
Helyi politikai potentátok, tehetős agrárvállalkozók, Magyarországra települt és rég itt gazdálkodó nyugat-európaiak vették eddig a legtöbb földet az állami árveréseken. Az országos közéletből ismert figurák vigyáztak arra, hogy ne ők nyerjék a legtöbbet – derül ki megyénkénti összeállításunkból. Igaz, jön februárban az újabb árverési kör.
Magyarország legismertebb bankára jelentősen csökkentette tulajdonrészét az általa vezetett OTP-ben, és ezzel a nagybank részvényárfolyamát is a mélybe lökte. Csányi Sándor a hivatalos indoklás szerint agrárvállalkozásaiba csoportosítja át a pénzt, ám napvilágot láttak olyan híresztelések is, mely szerint a bankvezér egészségügyi állapotával lehet gond – ezt a bank sajtófőnöke határozottan cáfolta –, vagy esetleg teljesen kivonulna a bankvilágból. A válaszhoz a következő napok tőzsdei történéseivel és a szerdai kormányüléssel kerülhetünk közelebb.
Egy csődközeli helyzetbe került élelmiszeripari cég, a gyulai és csabai kolbászt is gyártó húskombinát miatt különbözhetett össze Lázár János az OTP elnök-vezérigazgatójával. A Fidesz frakcióvezetője az állam segítségéért lobbizik a Gyulai Zrt. megmentése érdekében, ám ez információink szerint nem lenne ínyére a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó vetélytársnak, a Bonafarm-csoportnak. Miközben – Csányi nevét ki nem mondva – Lázár egy interjújában arról beszélt, hogy a bankár vállalkozásai polip módjára hálózzák be az országot, a fideszes politikus családjának érdekeltségébe tartozó agrárcég üzleti kapcsolatban áll a Bonafarmmal.
