Egy közönséges muslica mindennapjai nem tartogatnak túl sok izgalmat: repked a gyümölcsök körül, ráveti magát egy-egy érett banánra, aztán továbbáll. Miután azonban a Google szakembereinek amerikai kutatókkal közösen, mesterséges intelligencia bevonásával sikerült feltérképezte az egyik rovar egész, mákszem méretű agyát, hamar kiderült, hogy ezeknél összetettebb feladatokra is rá lehet venni őket.
A hónap elején a Google és a Howard Hughes Medical Institute Janelia Research Campusa elkészítette a hím ecetmuslica (Drosophila melanogaster) teljes központi idegrendszerének kapcsolati térképét. A projekt egy többéves együttműködés eredménye volt, tudósok százai vettek részt benne. A most elkészült konnektom – azaz az agyban lévő neuronok közötti kapcsolatok teljes térképe – több mint 166 ezer idegsejtet és mintegy 125 millió szinapszist tartalmaz, ez a valaha készült legnagyobb neuronszám szerinti teljes agytérkép egy állatról. A nőstény esetmuslica agyát már 2024-ben feltérképezték, annak mintegy 139 ezer idegsejtével együtt.
A hím ecetmuslica agyában és központi idegrendszerében található sejtek egy csoportja elölről (balra), illetve felülnézetből (jobbra).
Google Research
A tudósok azért választották a muslicát, mert idegrendszere a miénknél jóval egyszerűbb – összehasonlításképpen: az emberi agyban nagyjából 86 milliárd neuron található – ugyanakkor számos alapvető folyamat vizsgálatára alkalmas. A kutatók azt remélik, hogy a térkép segít megérteni, hogyan érzékelik az állatok a világot, és miként reagálnak az ingerekre. Az egyszerűbb élőlények idegrendszerének működéséből ugyanis
idővel akár az emberi mentális betegségeknek, például az Alzheimer-kórnak vagy a depressziónak a kialakulásáról is többet lehet megtudni.
A kutatás célja tehát nem a szórakoztatás volt, ennek ellenére az interneten az elmúlt időszakban egymás után jelentek meg olyan, a közzétett agytérképre épülő szimulációk, amelyekben a muslicát egészen szürreális dolgokra veszik rá. Egy Olaszországban élő szoftverfejlesztő például több száz sikertelen próbálkozást követően megtanította a digitális rovart párhuzamosan parkolni, majd indexelésre is programozta, miután elmondása szerint bosszantotta, hogy milyen kevés autós használja az irányjelzőt. „Ez ennyire egyszerű. Még egy légyféle is képes rá” – nyilatkozta Mark Unthank a The New York Timesnak.
Közben mások kirakatták vele a Rubik-kockát, pókerasztalhoz ültették, de olyanok is akadtak, akik videójátékokra eresztették rá a modellt.
Alex Wormuth szoftvermérnök pedig az OpenAI egyik eszközének segítségével a kilencvenes évek legendás lövöldözős játékába, a Doomba is integrálta a muslica agyát, pontosabban annak digitális térképét. A rendszer a játék képkockáit érzékszervi ingerként adja a szimulációnak, a neurális aktivitásból pedig a program irányításához szükséges jeleket állít elő – fejtette ki. Ha a légy eltalál egy ellenfelet, az aktiválja a rovar dopaminreceptorát, ami arra ösztönzi, hogy a túlélés érdekében újra lelőjön valakit.
https://x.com/wormuth/status/2097711063135383642
Az már látszik, hogy a muslica egyelőre nem éppen profi játékos: Wormuth szerint ugyan sikerült már megölnie egy ellenfelet, minden jel szerint nem tanulta meg, hogy ez szükséges a játék végigviteléhez. A fejlesztő egyébként egy saját oldalt is létrehozott a Doomfly névre keresztelt projektnek, ahol időnként élőben lehet követni a játékot.
Wormuth egy másik kísérletben 100 dollárnyi valódi bitcoint is adott a szimulált rovarnak, amely vásárolhatott, eladhatott vagy tarthatta a kriptovalutát. A beszámoló szerint egy rövid időre körülbelül egy dollár nyereséget is produkált, mielőtt a bitcoin árfolyama esni kezdett. Azóta mások is kísérleteztek a modellel, többek között Super Mario 64 és Beat Saber alatt, de volt, aki a Minecraftban is futtatta.
https://x.com/wormuth/status/2098012107652391357
Azonban fontos megjegyezni: ezekből a kísérletekből nem következik, hogy egy valódi muslica képes lenne bitcoinnal kereskedni vagy autót vezetni. A szimulációk ugyanis nem veszik figyelembe a valódi idegsejtek, izmok és egyéb biológiai rendszerek közötti kölcsönhatásokat. „Nyilván a való életben egy muslica nem tud Doommal játszani” – fogalmazott Nelson Spruston, a Janelia idegtudósa. Hozzátette, nem számítottak arra, hogy kutatásukból ilyen váratlan alkalmazások születnek, mindenesetre izgalmasnak és szórakoztatónak találják. Szerintük ugyanis ez jól mutatja, mi minden történhet, ha a tudományos eredmények mások számára is szabadon hozzáférhetők.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Nyitókép: X / nickwalton00
