Évek óta tanulmányozzák a tudósok az ecetmuslica agyát. Nem azért, mert az annyival izgalmasabb lenne, mint mondjuk egy emlősé vagy az emberé, hanem azért, mert elég kicsi, ugyanakkor elég összetett ahhoz, hogy képalkotó eljárással megpróbálják feltérképezni. Ezen a téren történt is már áttörés: amerikai kutatók még 2024-ben, a mesterséges intelligencia bevonásával az egész, mákszem méretű agyat fel tudták térképezni.
Ez mintegy 139 255 idegsejt, valamint az őket összekapcsoló nagyjából 50 méternyi kapcsolat modellezését jelentette. Gregory Jefferis, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint mindez azért óriási áttörés, mert ezek az állatok képesek repülni, sétálni, tájékozódni, a nőstényeknek pedig énekelni is.
Az, hogy az agyat sikerült feltérképezni, már önmagában is a tudományos fantasztikum határát súrolja, az igazi csavar azonban csak most jött el a történetben. A Ro0oney nevű YouTube-videós ugyanis olyasmit tett, amit korábban még senki: feltöltötte az ecetmuslica agyát – pontosabban annak térképét – a Minecraftba, majd hagyta, hogy az interakcióba lépjen az új, digitális környezettel.
A Ro0oney elmondása szerint az első dolog az volt, hogy megtanította a digitális másolatot félni, szerinte ugyanis a haláltól való félelem az egyik legfőbb tényező, ami életben tartja a tudatot. Ezt úgy oldotta meg, hogy egy objektumot közelített hozzá, ami egyre nagyobbá vált. Ez lényegében ugyanaz a helyzet, amikor az ember vezet, és azt látja, hogy egy autó közeledik felé a sávjában. A közeledő autó egyre nagyobbá válik, az agy pedig azonnal észleli, hogy ez egy veszélyhelyzet, amit el kell kerülni.
https://www.youtube.com/watch?v=BUkLWjcoBc0
A dolgo nem ment elsőre könnyen, a videós ugyanis elfelejtette a rendszerhez hozzáadni az irányzás képességét, így a modell ugrált és körbe-körbe haladt, mert nem tudott másként kitérni a tárgy elől.
Emellett olyan képességekkel ruházta fel a digitális másolatot, mint a látás, a hallás vagy a tapintás. Kiderült, hogy a hallást és a tapintásérzékelést ugyanaz az agyi terület irányítja, hiába van különböző érzékelési módról szó.
Ro0ney úgy építette be a hangérzékelést a modellbe, hogy a digitális agy jelet kapjon – vagyis „halljon” –, ha valami az avatarja meghatározott sugarán belülre kerül, illetve „érezze” az érintést, ha a virtuális térben fizikai kontaktus jön létre.
Beprogramozta az éhségérzetet is, ami lényegében úgy történt, hogy az avatar energiaszintje repülés közben folyamatosan csökkent. Kiderült, hogy a digitális agy képes tájékozódni a játékban, igaz, a videósnak ki kellett jelölnie egy területet, ahová az avatarnak mindig vissza kellett térnie.
https://hvg.hu/tudomany/20250829_paradicsomhal-zebrahal-vizsgalat-kutatas-agy-felterkepezese
Ro0oney arra is kíváncsi volt, hogy miként szaporodna az állat a digitális térben. A probléma az volt, hogy a tudósok által feltérképezett agy egy nőstényé volt, így hiányzott belőle az udvarlás – amit a természetben a hímek tesznek meg. Végül sikerült egy ilyen modellt is beszereznie, így az avatar udvarolni is megtanult.
A nagy kérdés persze az, hogy akkor ez a digitális avatar vajon valódi tudattal rendelkezett-e? Az IFLScience szerint a válasz nem, mint ahogy a mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotok sem rendelkeznek önálló tudattal. A lap szerint bármilyen lenyűgöző is a digitális modell, az csupán egy valódi állat egyszerűsített változata, amely – a testben megszokott összetett visszajelzések helyett – erősen leegyszerűsített bemeneti jeleket kap.
Ettől függetlenül a kísérlet lenyűgöző, és jól mutatja, mennyi mindent kell még megismerni, hogy tisztában legyen az ember akár csak a tudat fogalmával.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
