Jóval egyszerűbb és fájdalommentesebb lehet a jövőben az agydaganat kezelése: invazív módszerek helyett elég lesz hozzá egy orrcsepp. Akár hosszútávú gyógyulás is elérhető lehet vele.
Olyan egyedülálló, nagy felbontású eljárást fejlesztettek ki a HUN-REN KOKI intézetében, mely segítheti a jövőbeni, skizofréniát érintő célzott terápiák kifejlesztését.
Lézerrel, vezeték nélkül működik a Cornell Egyetem kutatói által kifejlesztett agyi implantátum, mely áttörést hozhat az agyunk monitorozása terén.
Az amerikai Posit Science nevű vállalat azt állítja, hogy tudományos szempontok alapján fejlesztette ki a BrainHQ nevű játékát, ami segíthet az agynak friss maradni. Az elsődleges bizonyítékok alapján úgy tűnik, valóban ez a helyzet.
Egy sor agyi betegség kezelése válhat jóval hatékonyabbá a SPIRAL nevű új implantátummal, mely lényegében egy apró, rugalmas cső.
Az öregedéssel együtt járó folyamat az agyszövet térfogatának csökkenése, más szóval az agy zsugorodása, ami nem érinti egyformán a nőket és a férfiakat. A következmények mégsem azok, amiket a logika sugall, és erre még a kutatók sem tudják a magyarázatot.
Bár a hadseregek nem foglalkoznak ezzel problémával a nyilvánosság előtt, a tudomány kezdi megérteni azoknak az agysérüléseknek a mechanikáját, amelyek sok katonánál mentális problémák széles skáláját okozzák a hallucinációktól a súlyos depresszión át az öngyilkosságig. Sikerült azt is megfejteni, hogy a jelenséget a katonák által használt fegyverek lökéshullámai váltják ki. Milyen fegyverek a legveszélyesebbek? Hogyan alakulnak ki ezek a sérülések, mik a rövid és hosszú távú következmények, és meg lehet-e előzni a problémát? Büki András idegsebész professzor segített megérteni.
A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértőinkkel a bél-agy tengely működésének eredtünk nyomába. Mentális egészségünk befolyásolja a gyomor-bélrendszert, de belünk állapota (mikrobiomja) is kihat érzékelésünkre, pszichés világunkra. Megnézzük, hogy milyen kontrollt tudunk gyakorolni ez ügyben, és mit kell elengednünk, hogy létrejöjjön az igazi öngondoskodás.
Amerikai kutatók példátlan eredménnyel álltak elő: az egerek szinte teljes agyát feltérképezték, és megállapították, a döntéshozatalban olyan régiók is aktívak, amelyek egyébként a mozgáshoz kapcsolódnak.
Magyar kutatók eredményei szerint a zebrahal és a paradicsomhal együtt, egymást kiegészítve segíthet feltárni az agy működését: míg a zebrahal a társas viselkedés vizsgálatához ideális, addig a paradicsomhal a magányos problémamegoldás és a memória mechanizmusainak kutatásához lehet kulcsfontosságú.
Az Alzheimer-kór sokkal több nőt érint, mint férfit. Ennek oka nem az, hogy a nők tovább élnek, hanem a hormonháztartásuk sajátossága. Megfelelő életmóddal azonban a kognitív képességek hanyatlása megelőzhető – állítja új könyvében Lisa Mosconi agykutató.
A térbeli tájékozódás és a memória károsodását okozó betegségek kezelésénél is hasznosulhat az a felfedezés, amit magyar kutatók tettek az agy vizsgálata közben.
Régóta áll az az elmélet, hogy felnőtté válva az ember már nem állít elő többé új agysejteket. Egy friss kutatás szerint azonban ez a sejtés egyszerűen nem igaz.
Olyan gyógyszerek jöhetnek a jövőben, amelyek segíthetnek idős korban is helyreállítani a kognitív funkciókat – köszönhetően egy friss felfedezésnek.
Folyamatos ingerek, kialvatlanság, bezárkózás – mind olyan szokások, amelyekkel felgyorsítjuk az agyunk öregedését.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerekből kerülhet rengeteg mikroműanyag az emberi szervezetbe, így az agyba is – mutat rá egy friss kutatás.
Egy nemzetközi kutatócsoport szó szerint felkockázott egy agyszeletet, hogy információkat nyerjen a szerv energiamenedzselő rendszeréről. A tudósok érdeklődése indokolt, az agy ugyanis mindössze a testsúly 2 százalékát teszi ki, viszont 20 százalékkal részesedik a szervezet energiafogyasztásából.
Egyáltalán nem biztos, hogy egy weboldalon elhelyezett, túlságosan figyelemfelkeltőre beállított banner sokáig hatékony, ugyanis az agy egy idő után már nem foglalkozik vele, zavaró tényezőként szűri ki. Egy nemzetközi kutatócsoport közelmúltbeli tanulmánya érdekes betekintést nyújt abba, hogyan alkalmazkodik az emberi agy a vizuális környezet gyakori zavaraihoz.
Egérkísérletekkel bizonyították a kutatók, hogy nem minden szinapszis követi ugyanazt a tanulási mintázatot az agyban – és ennek a felfedezésnek lehet egy fontos jelentősége is.
Mindössze egy köbmilliméternyi terület, mégis rengeteg dolog látszik rajta: amerikai tudósok átfogó térképet készítettek egy egér agyának apró szegletéről, ez pedig több betegség kezelésében is fontos lehet.
