Agyunk valódi és biológiai életkora nem mindig egyezik, és az eltérésnek számos fizikai és társadalmi oka lehet. Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként gyorsíthatja vagy késleltetheti az agy öregedését e tényezők kombinációja a különböző földrajzi régiókban.
Ahogy a háztartási szemetesünkben, úgy az agyunkban is felhalmozódnak hulladékok, amelyek fogékonyabbá tesznek a neurológiai betegségekre, elsősorban az idősebbeknél. Egy új kutatási eredmény szerint viszont lehetséges az életkorral összefüggő hatások visszafordítása és az agy hulladéktisztítási folyamatának visszaállítása.
A szeretet egy hihetetlenül összetett emberi érzés, amelynek sokféle megnyilvánulása lehet, a gyerekeink érzett imádattól kezdve egészen a szerelem érzéséig. Finn kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon hol és hogyan érzékeli az emberi agy a különféle szívbéli megnyilvánulásokat.
Amerikai kutatók összefüggést találtak az Interleukin-1 béta nevű fehérje szintje, valamint a kognitív problémák kialakulása között azok között, akik elkapták a koronavírust. A vizsgálat reményt keltő eredménnyel zárult.
Az emberi agy információtároló képessége csodálatos, és most kiderült, még annál is lenyűgözőbb, mint eddig hitték. Csaknem tízszer annyi „adatot” képes ugyanis raktározni, mint amennyit állítottak róla.
Iráni és német kutatók szerint ha az agy megfelelő részét rövid ideig elektromos stimuláció éri, az segíthet enyhíteni az érzelmi traumával járó tüneteket – a depressziót, a szorongást és a rossz kedélyállapotot is.
Korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy a nemi hovatartozás kulcsfontosságú szerepet játszik az agy fejlődésének különböző szakaszaiban, azonban a férfi- és a női agy anatómiai különbségeire utaló egyértelmű bizonyítékok ellenére is kérdéses volt, miként hatnak az agy működésére ezek az eltérések. Most kiderült.
Páratlan dolgot vittek véghez a Google kutatói: elképesztő részletességgel térképezték fel az emberi agy egy parányi részletét. Az így kapott sejtatlasz új kapcsolati mintázatokat tár fel az agysejte között, de képet ad az önmagukat csomó formájába feltekerő sejtekről, valamint azokról a neuronpárokról is, amelyek gyakorlatilag tükörképei egymásnak.
Úgy tűnik, az emberi agyat is érinti egyfajta akceleráció: amerikai szakemberek kimutatták, hogy évtizedek alatt egyre nagyobb térfogatúvá válik.
Bár már van néhány vizsgálat, de ki kellene deríteni, mi az igazság a „Mommy Brain” jelenség mögött.
Nem állapított meg agyi elváltozást, károsodást egy átfogó tudományos vizsgálat az úgynevezett Havanna-szindrómában szenvedő, külszolgálatban dolgozó amerikai diplomáciai alkalmazottaknál – derül ki egy hétfőn megjelent tudományos közleményből.
Az elmúlt két év mintegy 96 olyan tanulmányát nézték át, amelyek a koronavírus-fertőzés gyerekekre gyakorolt hatásával foglalkozott. Íme az eredmény.
Erősebb agyi összeköttetéseket eredményez a kézírás, mint a gépelés – mutat rá a Norvég Tudományos Műszaki Egyetem vizsgálata.
Amerikai kutatók nyugalmi fMRI vizsgálat segítségével igyekeznek fényt deríteni arra, mi működik másként egy figyelemzavarral, hiperaktivitással küzdő ember agyában egy egészséges ember agyához képest.
Az egyre nagyobb problémát jelentő elhízás megoldásának kulcsa lehet az a felfedezés, mely az időszakos böjt hatásait tárta fel az agy és a bélrendszer kapcsolatában.
Német kutatók bizonyították be azt, ami eddig csupán feltételezés volt: valóban két különböző rendszer dolgozik az emberi agyban a mennyiségek meghatározására. A határvonalat a négy jelenti.
A japán Hokkaidói Egyetem kutatói szerint a hat hónaposnál fiatalabb babák agya még nem úgy dolgozza fel az információt, mint az idősebbek vagy a felnőttek. Ennek köszönhető, hogy az optikai csalódásoknak nem dőlnek be.
Akik tartják magukat a mediterrán étrendhez, azok körében kisebb eséllyel alakul ki kognitív hanyatlás – mutat rá egy új vizsgálat.
Tudjuk, hogy a természetben kárt tesznek, és hogy ránk nézve is károsak, ám most a Duke Egyetem vizsgálatából kiderült, hogy akár az agyunkba is eljutnak a mikroműanyagok.
Érdekes felfedezést tettek amerikai kutatók: a teltségérzetben szerepe lehet az ízérzékelésben részt vevő sejtekből érkező jeleknek is, nem csak azoknak, amelyek a belekből erednek.
