Amerikai kutatók azt vizsgálták meg, képesek-e emlékezni a csecsemők. Az elfogadott teória szerint 3 éves korig nem alakulnak ki emlékek, ám úgy tűnik, ez nem egészen van így.
Kaliforniai kutatóknak sikerült először szintetizálniuk a rozmaringban és a zsályában is megtalálható karnozinsavat, és úgy tűnik, ez komoly segítséget jelenthet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatói fontos sejtcsoportokat határoztak meg az emberi hippokampusz különböző rétegeiben. Eredményeik olyan betegségek kutatásában bírhatnak nagy jelentőséggel, mint a skizofrénia, az epilepszia és az Alzheimer-kór.
Az agy károsodása különféle – jelentős – személyiségváltozásokhoz vezethet, néhány ritka esetben pedig egyenesen kóros tréfálkozó lehet az emberből. Még illetlen helyzetekben is.
Az agy jutalmazó rendszerében szerepet játszó, eddig ismeretlen agytörzsi területet fedeztek fel a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói – eredményük a szorongás, a depresszió és a szenvedélybetegségek kezelésében lehet jelentős.
Az agy túlnyomó része felesleges, gondolhatják sokan a tévhit alapján, miszerint csupán a szerv 10 százaléka aktív. Ezt már többször cáfolták: az igazi kérdés az, hogy mekkora részét használjuk valójában.
A szenzorok, a kamerák és a mesterséges intelligencia az újszülöttek gondozásában is segíthet – gondolták a Bosch mérnökei, és elkészítettek egy okos babaágyat.
Ma a fiatalabb generációk tagjai messze nem olvasnak annyit, mint a nagyszüleik, persze ennek technológiai okai is vannak. Azonban e megváltozott információbefogadás az agyra is hatással lehet.
Egy jó bulizós hétvége szinte elképzelhetetlen egy vagy inkább több pohár alkohol nélkül. Egyre korábbi életkortól kezdve és egyre több fiatal él is ezzel a legális kábítószerrel. Még ha csak esetenként is néznek a pohár mélyére, annak már hosszú távú hatásai lehetnek az agy szerkezetére és működésére.
Egy-egy új készség elsajátítása időigényes, nem mellőzhető a gyakorlás. Amerikai kutatók viszont találtak egy módszert, amellyel állításuk szerint a hagyományos módoknál hamarabb elérhetjük a célt.
Az immunsejtek azonnal az agyba sietnek egy szívroham után, hogy ott minél mélyebb alvásra bírják rá a szervezetet. Ez egy olyan tanulmányból derült ki, melynek készítésébe egereket és embereket is bevontak.
Vannak olyan depressziós esetek, amelyeknél nem igazán hatékony a gyógyszeres kezelés vagy a pszichoterápia. Egyesült királyságbeli kutatók viszont találtak egy egyszerű módszert, amely akár a páciens otthonában is jól alkalmazható lenne, bár nem hat mindenkire egyformán.
A finn Aalto Egyetem tudósa, Ana Maria Triana 19 héten át vizsgálta saját magát, hogy megtudja, mit okoz az agyban egy jó és adott esetben egy kevésbé jó alvás. Az eredmények igen beszédesek.
Agyunk valódi és biológiai életkora nem mindig egyezik, és az eltérésnek számos fizikai és társadalmi oka lehet. Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként gyorsíthatja vagy késleltetheti az agy öregedését e tényezők kombinációja a különböző földrajzi régiókban.
Ahogy a háztartási szemetesünkben, úgy az agyunkban is felhalmozódnak hulladékok, amelyek fogékonyabbá tesznek a neurológiai betegségekre, elsősorban az idősebbeknél. Egy új kutatási eredmény szerint viszont lehetséges az életkorral összefüggő hatások visszafordítása és az agy hulladéktisztítási folyamatának visszaállítása.
A szeretet egy hihetetlenül összetett emberi érzés, amelynek sokféle megnyilvánulása lehet, a gyerekeink érzett imádattól kezdve egészen a szerelem érzéséig. Finn kutatók arra voltak kíváncsiak, vajon hol és hogyan érzékeli az emberi agy a különféle szívbéli megnyilvánulásokat.
Amerikai kutatók összefüggést találtak az Interleukin-1 béta nevű fehérje szintje, valamint a kognitív problémák kialakulása között azok között, akik elkapták a koronavírust. A vizsgálat reményt keltő eredménnyel zárult.
Az emberi agy információtároló képessége csodálatos, és most kiderült, még annál is lenyűgözőbb, mint eddig hitték. Csaknem tízszer annyi „adatot” képes ugyanis raktározni, mint amennyit állítottak róla.
Iráni és német kutatók szerint ha az agy megfelelő részét rövid ideig elektromos stimuláció éri, az segíthet enyhíteni az érzelmi traumával járó tüneteket – a depressziót, a szorongást és a rossz kedélyállapotot is.
Korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy a nemi hovatartozás kulcsfontosságú szerepet játszik az agy fejlődésének különböző szakaszaiban, azonban a férfi- és a női agy anatómiai különbségeire utaló egyértelmű bizonyítékok ellenére is kérdéses volt, miként hatnak az agy működésére ezek az eltérések. Most kiderült.
