Az X (korábban Twitter) felületére írt bejegyzéssel küldött üzenetet Emmanuel Macron francia elnöknek Paul Barbaste, a francia Inclusive Brains vezetője. A készülék különlegessége, hogy a használatához nincs szükség műtétre.
Visszahúzódott a Neuralink agyi chipjének néhány szála, rontva ezzel az eszköz kommunikációját. A cég szerint ez a 29 éves páciens egészségére nézve nem volt veszélyes.
Kínai kutatók két olyan processzorral is előrukkoltak, melyek a mesterséges intelligenciát szolgálják ki úgy, hogy ehhez alig fogyasztanak áramot.
Újabb videó került fel az X-re Noland Arbaugh-ról, aki vállalta a Neuralink agy-számítógép interfészének behelyezését. Ezúttal ő maga mesélt arról, milyen a chippel együtt élni.
Játszani és sakkozni is tud a számítógépén Nolan Arbaugh, az első ember, akinek az agyába Neuralink-chipet ültettek.
Több szabálytalanságot is vétett az Elon Musk által alapított Neuralink abban a kaliforniai kísérleti laboratóriumában, ahol állatokon tesztelték, hogyan lehet beültetni a cég által fejlesztett chipet az agyba.
Hat éven át vizsgálja majd Elon Musk cége, a Neuralink, hogy milyen hatással van a vállalat által fejlesztett, az agyba beültethető chip a betegekre. Az első beavatkozás első eredményei már meg is érkeztek.
Sem tudományosan, sem a gyakorlatban nem igazán új, hogy betegek vagy sérültek az agyhullámaik felhasználásával számítógépezzenek vagy mozogjanak, de elképzelhető, hogy az újabb agyi implantátum valamikor piacképes termékhez vezet.
Elon Musk szerint cége, a Neuralink jó úton halad afelé, hogy az emberek gondolattal tudják irányítani a különböző eszközeiket.
Ausztrál tudósoknak sikerült olyan rendszert fejleszteniük, amely agyi implantátum nélkül is képes a gondolatolvasásra. A BrainGPT még nem tökéletes, de hamarosan az lehet.
Elon Musk korábban azt állította, egyetlen majom sem halt meg amiatt, hogy chipet ültettek az agyába. A jelek szerint más a valóság.
Bár még hosszú út vezethet addig, hogy a gyakorlatban is alkalmazzanak a lebénult betegeknél agy-számítógép interfészeket (BCI), a kísérleteket már embereken is megkezdheti a Neuralink.
Egy digitális avatarral tudott megszólalni közel két évtized után egy nő, aki korábban stroke-ot kapott, így nem tudott beszélni – de most a mesterséges intelligenciát is bevonva sikerült kifejleszteni egy eszközt, amely segített számára szóban is „megszólalni”.
Pekingi tudósok szerint még legalább öt év kell ahhoz, hogy betegek agyába is beoperálják azt a chipet, ami segít nekik teljesebb életet élni.
A londoni Imperial College kutatója, Ildar Rakhmatulin kevesebb mint 100 ezer forintnyi összegért kínálná az általa kifejlesztett gondolatolvasó gépet.
Az amerikai gyógyszerészeti hatóság szerint a Neuralink agyba ültethető chipje jelen formájában nem biztonságos, így garanciát szeretne a szervezet a megbízhatóbb működésre.
A Synchron nevű amerikai cég a nyílt agyműtét helyett az érhálózaton keresztül juttatja el az agyig azt a szerkezetet, ami képes kiolvasni és konvertálni az agyból érkező jeleket.
Újabb konkurenst kaphat az Elon Musk-féle Neuralink, miután a Precision Neuroscience új agy-számítógép interfésze állatokon már sikeresen teljesített, és csak hatósági jóváhagyásra vár, hogy embereken is kipróbálhassák. A Layer 7 nevű eszköz beépítése ráadásul nem igényel bonyolultabb műtéti beavatkozást sem.
Lényegesen felgyorsulhat az agy-számítógép interfészek sebessége, amennyiben sikeresnek bizonyul a Stanford Egyetem kutatóinak új eszköze, amiről az Elon Musk-féle Neuralink társalapítója is elismerős szavakkal nyilatkozott.
A jelek szerint Elon Musk igen erős példával akarta rávenni a Neuralink dolgozóit, hogy növeljék a munkatempót, de ez csak azt eredményezte, hogy rengeteg kísérleti állat elhullott. A cég a vádakról egyelőre hallgat.
