A nők agya lassabban öregszik, mint a férfiaké, a korosodás során ugyanis az erősebb nem agyának több régiójában is nagyobb a térfogatcsökkenés – derül ki az Oslói Egyetem kutatásából. Az idegtudósok közel 4700 egészséges felnőtt több mint 12 600, különböző időpontokban végzett MRI agyvizsgálatát felhasználva jutottak erre a következtetésre.
A különbségek szerények, de egyértelműek voltak. A látással és memóriával kapcsolatos régiók meredekebben csökkentek a férfiaknál. A posztcentrális kéreg pedig, amelyik az érintés, a fájdalom és a hőmérséklet érzésének, valamint a test saját helyzetének és mozgásának feldolgozásáért felelős, a férfiaknál évente 2 százalékkal, nőknél 1,2 százalékkal csökkent. Összességében az eredmények arra utalnak, hogy a férfiak gyorsabban öregszenek, mint a nők.
Ami viszont meglepő e tények függvényében: majdnem kétszer annyi nőnél diagnosztizálnak Alzheimer-kórt, mint férfinál, holott ez az idegrendszeri elváltozás kéz a kézben jár az agy térfogatának csökkenésével és a korosodással. „Az Alzheimer-kór legnagyobb kockázati tényezője az öregedés, így ha a nők agya jobban hanyatlana, az segíthetett volna megmagyarázni a magasabb Alzheimer-kór-előfordulást náluk” – mondja Anne Ravndal, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.
https://hvg.hu/tudomany/20250902_alzheimer-kor-demencia-diagnosztizalas-kutatas-vizsgalat-memoria
Azt is megfigyelték, hogy amikor a várható élettartammal korrigálták az eredményeket, akkor eltűntek a nemek szerinti különbségek. Azaz amikor a férfiakat és a nőket a kronológiai életkor helyett a hátralévő évek száma alapján hasonlították össze, az agyuk hasonló ütemben öregedett. Viszont, hogy ez a kiegyenlítődés miből ered, azt egyelőre a kutatók sem tudják megmondani.
„Az eredmények arra utalnak, hogy az Alzheimer-kór diagnózisainak magasabb előfordulása a nőknél valószínűleg az életkorral összefüggő agysorvadás eltérő arányain túlmutató tényezőkből fakad” – idézi a kutatókat a ZME Science. Ez a valami más lehet biológiai, társadalmi vagy mindkettő. A menopauza utáni hormonális változások, a túlélési torzítás vagy a genetikai kockázati tényezők, mint például az APOE ε4 allél (ez az Alzheimer-kór egyik legjelentősebb genetikai kockázata) mind szerepet játszhatnak. Egyes tanulmányok szerint az APOE ε4 másképp viselkedik a nőknél, befolyásolva, hogyan halmozódnak fel az olyan fehérjék, mint a tau az agyban. Ahogy a tau-sejtek összefonódásai terjednek az agyban, megzavarják a neuronok közötti kommunikációt, és az Alzheimer-kórt meghatározó kognitív hanyatláshoz vezetnek.
Az is árnyalhatja a képet, hogy a nők nagyobb valószínűséggel kapnak orvosi ellátást memóriaproblémák miatt, vagy elég sokáig (a férfiaknál tovább) élnek ahhoz, hogy késői Alzheimer-kór alakuljon ki náluk. Ami most már világosabbá vált, az az, hogy az agytérfogat mérése önmagában nem segít megmagyarázni a férfiak és nők Alzheimer-kórja közötti különbséget. A kutatóknak változatosabb – az egészséges kohorszokon túlmutató – adatokra van szükségük ahhoz, hogy megértsék, hogyan befolyásolja a nem, a gének és a környezet az emberi agy idegsejtjeit érintő betegségeket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
