Nehezen emlékszik dolgokra? A szeme árulhatja el, van-e gond a memóriájával
Kanadai és indiai kutatók szerint a szem mozgása és a képek befogadása elárulja, mennyire van gond egy ember memóriájával, vagy a kognitív készségeivel.
#agykutatás
Segíthet a cukor az agynak, hogy küzdjön az Alzheimer-kór ellen
Amerikai kutatók muslicákat és emberi agysejteket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy ha fokozzák az agyban található egyik enzim működését, az segíthet az Alzheimer-kór elleni védekezésben.
Ez történik az agyával, ha túl sokat üldögél
Egy nemzetközi kutatócsoport éveken át vizsgálta az ülés agyra gyakorolt hatását, az eredmény pedig egyértelműnek tűnik.
Ez történik az agyában, amikor hirtelen rájön valamire
Amerikai kutatóknak sikerült megörökíteniük, miként viselkedik az agy egy aha!-pillanatban.
3x3x3 mm-es kockákra szeleteltek egy emberi agyat, és megérte
Egy nemzetközi kutatócsoport szó szerint felkockázott egy agyszeletet, hogy információkat nyerjen a szerv energiamenedzselő rendszeréről. A tudósok érdeklődése indokolt, az agy ugyanis mindössze a testsúly 2 százalékát teszi ki, viszont 20 százalékkal részesedik a szervezet energiafogyasztásából.
Mégsem csak pszichológia: találtak 25 gént, ami növeli a kényszerbetegség kialakulásának kockázatát
Amerikai és ausztrál kutatók 53 ezer ember genetikai mintáit vizsgálták át, és több meglepő felfedezést tettek a kényszerbetegséggel kapcsolatban.
Szeret zenét hallgatni? Úgy hathat az agyára, ahogy eddig nem gondolta volna
Kanadai kutatók szerint nem a puszta véletlennek köszönhető az, hogy bizonyos zenékkel az ember úgy érzi, képes együtt rezonálni. A megállapítás a zeneterápiát is hatékonyabbá teheti.
+15 perc alvás is komoly jelentőséggel bír a serdülőknél, segíthet megvédeni az agyukat
Brit és kínai kutatók közösen vizsgálták meg 3222 serdülőkorú gyerek alvási szokásait, és azt találták, hogy annál jobban teljesítenek a diákok, minél többet alszanak.
Hogyan tanul az agy? Meglepő felfedezést tettek a tudósok
Egérkísérletekkel bizonyították a kutatók, hogy nem minden szinapszis követi ugyanazt a tanulási mintázatot az agyban – és ennek a felfedezésnek lehet egy fontos jelentősége is.
Megvan a titok: ebben az életkorban kezd el rohamosan öregedni az agy
Amerikai kutatók több mint 19 ezer ember agyfelvételét nézték át, az adatok alapján pedig egyértelműnek tűnik, hogy az agy nem egy lassú folyamat során öregszik.
Felfedezték az agy titkos önvédő mechanizmusát: inkább árt magának, csak hogy túléljen
A maratoni futókkal elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az emberi agy képes felemészteni önmaga egy részét akkor, ha éhezik.
Miért nem emlékszünk arra, ami babakorban történt? A válasz egészen meglepő
Amerikai kutatók azt vizsgálták meg, képesek-e emlékezni a csecsemők. Az elfogadott teória szerint 3 éves korig nem alakulnak ki emlékek, ám úgy tűnik, ez nem egészen van így.
Kiderült, hogy az agyba is bejuthat a herpeszvírus, és ez pont annyira aggasztó, amennyire úgy hangzik
Amerikai kutatók szerint létezik olyan forgatókönyv, hogy a herpeszvírus az orron keresztül fertőzzön, és ha ez megtörténik, az igen komoly következményekkel jár.
Szereti a rozmaringot? És a zsályát? Segíthetnek küzdeni az Alzheimer-kór ellen
Kaliforniai kutatóknak sikerült először szintetizálniuk a rozmaringban és a zsályában is megtalálható karnozinsavat, és úgy tűnik, ez komoly segítséget jelenthet az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.
Egy titkos sejtcsoportot az agyban szabályozhatja az egész immunrendszert
Amerikai kutatók írták le először azokat az idegsejteket, amelyek karmesterként irányítják a szervezet immunrendszerét: szólnak a megfelelő sejteknek, ha kell még egy kis segítség a fertőzés leküzdésére, és visszavesznek belőlük, ha már elmúlt a veszély.
Megdőlt egy tudományos elmélet: 60 millió éve az ikerterhesség volt a „normális”, aztán minden megváltozott
Amerikai kutatók szerint az agy fejlődésének köszönhető, hogy a főemlősök ma már a legtöbbször egy utódnak adnak életet egyszerre.
Az egy dolog, hogy a mikroműanyag bekerül az agyba, de sokkal nagyobb baj az, ahogy ott viselkedik
A Pekingi Egyetem kutatói egérkíséretek segítségével először figyelték meg valós időben, milyen utat tesz meg egy élő szervezetben a mikroműanyag.
Tévhit, hogy agyunknak csak a 10 százalékát használjuk. De akkor mekkora részét?
Az agy túlnyomó része felesleges, gondolhatják sokan a tévhit alapján, miszerint csupán a szerv 10 százaléka aktív. Ezt már többször cáfolták: az igazi kérdés az, hogy mekkora részét használjuk valójában.
Valós időben olvassa a gondolatokat egy új kínai chip, amit az agyba kell beültetni
A komplex kínai nyelvvel is megbirkózik a NeuroXess agyi chipje, de ez még messze nem az összes figyelemre méltó képessége.
Alaposan megváltozik annak az agya, aki sokat (vagy keveset) olvas
Ma a fiatalabb generációk tagjai messze nem olvasnak annyit, mint a nagyszüleik, persze ennek technológiai okai is vannak. Azonban e megváltozott információbefogadás az agyra is hatással lehet.