Hogy ki hogyan kezeli a csalódást, az egyénenként igencsak eltérő lehet. Van, aki felszívja magát, és felveszi a „csak azért is megmutatom” attitűdöt, mások összeomlanak, megint mások pedig megpróbálnak csendben alkalmazkodni az új helyzethez. Japán kutatók most egérivizsgálatok során arra jutottak, hogy a csalódásra adott reakció mögött meghúzódó viselkedési rugalmasság egyetlen, az agyban lévő kémiai anyagtól függhet: az acetilkolintől.
Az acetilkolin (ACh) az elsőként felfedezett neurotranszmitter molekula. Mind a perifériás, mind a központi idegrendszerben ingerületátvivő anyagként működik, sok fajban, köztük az emberben is. A mostani vizsgálat eredménye túlmutat a csalódás feldogozási módjának megértésén: fényt deríthet az ehhez a neurotranszmitterhez kapcsolódó problémák – beleértve a függőség, a kényszerbetegség és a skizofrénia – hátterére.
Jeffery Wickens, az Okinavai Tudományos és Technológiai Intézet kutatója szerint mivel a acetilkolin szintjét gyakran megváltoztatják a neuropszichiátriai rendellenességek, például a Parkinson-kór vagy a skizofrénia kezelése során, így az ingerületátvivő anyag funkciójának megértése elengedhetetlen számos neuropszichiátriai rendellenesség kezelésében – írja a Science Alert. A vizsgálat eredményei a Nature Communications című tudományos lapban jelentek meg.
https://hvg.hu/tudomany/20260121_semmelweis-egyetem-kutatas-okostelefon-hasznalat-fuggoseg-kovetkezmenyek-okok-vizsgalat
A kitartás ugyan értékes tulajdonság, ám a természetben gyakran a rugalmasságon, a gyors alkalmazkodáson múlhat a túlélés. Ez a rugalmasság nagymértékben függ a külső tényezőktől, de tükrözhet belső állapotot is, például a hangulatot, a pszichológiai ellenálló képességet és a személyiséget.
Wickens szerint a szokások elhagyása és a viselkedés megváltoztatása különösen olyan állapotok esetén jelent problémát, mint a függőség vagy a kényszerbetegség.
A vizsgálat során a kutatók olyan mechanizmust tártak fel az egerek agyában, ami segít egyensúlyba hozni a kitartást és az alkalmankénti rugalmasságot. A kísérletekben azt vizsgálták meg, hogy a jutalomhoz vezető ismerős útvonal váratlan változásai hogyan játszódtak le a rágcsálók agyában.
A korábbi vizsgálatok eredményei arra utaltak, hogy az acetilkolint felszabadító agysejtek szerepet játszanak abban, hogy az ember viselkedése mennyire rugalmas. A kutatók ezúttal képalkotó eljárással figyelték meg a neurotranszmitterek termelődését, hogy feltárják a viselkedési rugalmasság mögött meghúzódó alapvető mechanizmusokat.
https://hvg.hu/360/20260102_dohanyzas-toldy-schedel-emil-dohanyzas-alkalmi-cigaretta-fust-leszokas-z-generacio-brat
A kutatók arra tanították az egereket, hogy egy virtuális labirintusban navigáljanak, időt adva nekik, hogy megtanulják, melyik út vezet a jutalomhoz, majd hirtelen megváltoztatták azt. Emiatt amikor az egerek ugyanazzal a megoldással próbálkoztak, nem kapták meg az addig járó jutalmat.
A kutatók az acetilkolin jelentős felszabadulását figyelték meg az egerek agyában, ami arra utal, hogy a neurotranszimitter termelődése segít abban, hogy egy újabb megoldást dolgozzon ki az agy. Minél nagyobb lett az anyag szintje, annál valószínűbb volt, hogy az egerek megváltoztatták a döntéseiket.
Az eredmények igazolták, hogy az acetilkolinnak komoly szerepe van a szokások megváltoztatásában.
Hogy igazolják az eredményeket, néhány egér agyában gátolták a neurotranszmitter termelődését. Ez sokkal rugalmatlanabb viselkedést eredményezett, és kevésbé voltak hajlamosak az új dolgok kipróbálására.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a viselkedés megváltozásáért nem egyedül az acetilkolin tehető felelőssé, az csupán az egyenlet egyik változója. Összességében azonban egyértelműnek tűtnik, hogy a szintjének megváltoztatása meghatározza azt, mennyire rugalmas az ember.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
