Egy újabb, hatodik rendkívüli helyzetet hozna be a jogrendbe a honvédelmi tárca javaslata: a jövőben terrorveszély esetén is be lehetne vetni a katonaságot. Az alaptörvény jelenleg veszélyhelyzet, váratlan támadás, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot és szükségállapot esetén engedi meg a különleges jogrend bevezetését.
A miniszterelnöki főtanácsadó szerint hasznos lenne tiszta és világos jogi helyzetet teremteni a terrorfenyegetettség vagy egy esetleges terrorhelyzet időszakára.
Valaki demonstratíve lemondott a pszichológia doktorjáról az ELTE-n, hogy ne kelljen felesküdnie a szerinte diszkriminatív alaptörvényre.
Egy új, a brókerbotrány szülte jogszabály szerint a könyvvizsgálók vagyonát is zár alá vehetik, ha az általuk auditált cégnél 50 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúja merül fel. A zárolásra akkor is sor kerülhet, ha a könyvvizsgáló még részesként sem működött közre a bűncselekmény elkövetésében – a kamara most az alapvető jogok biztosához fordul.
Az elmúlt 115 év magyar történelmét feldolgozó festményeket 2014-ig vándorkiállításon mutatták be. Utána az Országházba kellett volna kerülniük, de ez nem történt meg. Kerényi Imre azt mondta, lesz állandó helye a festményeknek, csak még nem tudni, hol.
A Fidesz esete Ungár Klárával és a politikai korrektséggel.
Az Alaptörvénybe, a Polgári Törvénykönyvbe és a 2011-ben meghozott Információs törvénybe is ütközik a Fidelitas szerdán bejelentett ötlete, a Provokátorfigyelő.
Az MSZP visszacsempészné az Alaptörvénybe a szociális biztonsághoz való jogot, illetve rögzítene bizonyos szociális ellátásokat is.
Kerényi Imre újra a nyilvánosság elé tárhatja az alaptörvény tiszteletére készült festményeket, mégpedig a Várkert bazárban – írja a Bors.
Sokan az Alkotmánybíróság "teljes fideszesítésének" tekintik, hogy a parlament szerdai ülésén három, immár csak a Fidesz által delegált taggal végképp többségbe kerülnek azok a bírák, akiket egyértelműen a mai kormánypárthoz közel állónak tartanak. Megpróbáltuk megvizsgálni a három jelölt szakmai tevékenységén keresztül, mennyiben állhatnak meg ezek a vádak. A kép legalábbis összetett.
Kerényi Imre új helyet keres a Parlament helyett az alaptörvényt népszerűsíteni hivatott tizenhat festménynek.
Mit üzennek nekünk, többieknek az alkotmányosság legfőbb őrei? Azt, hogy kapjuk be. Azt, hogy ha itt valami nem tetszik, lehet menni Strasbourgba. Azt, hogy egy teljesen nyilvánvalóan korrupt eljárást is le kell nyelnünk, a "köz" érdekéből.
Karácsony Gergely együtt-PM-es politikus szerint alkotmányossági aggályokat vet fel az önkormányzati választási szabályok átírása, ezért a köztársasági elnöknek közbe kellene lépnie.
Orbán Viktorról jelenleg csak annyi tudható, hogy „jól focizik, nagy a szája, ezen az alapon tehát miniszterelnök lehet belőle” – mondta Molnár Csaba, a DK alelnöke. Mint mondta, pártja kormányprogram híján bojkottálja Orbán szombati miniszterelnökké választását.
Még a saját maga által kijelölt célokkal sem akarja megkötni a kezét a miniszterelnök, ezért kormányzati forrásaink szerint nem fog pontokba szedett kormányprogramot előterjeszteni a parlamentben. Orbán Viktor egyébként is szóban szereti kiadni rendelkezéseit, elvárja, hogy egy kávézás mellett felvetett ötleteit is hivatalos utasításként értelmezzék. Kormányzati források szerint leginkább a kiszivárogtatásoktól tart.
Sérti a szabad vallásgyakorlás és az egyesülés jogát a magyar egyházjogi törvény – döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban hétfőn. Az ítéletet 5:2 arányban szavazták meg, a két nemmel szavazó különvéleményt is csatolt a határozathoz.
Az új polgári törvénykönyv nagyobb szabadságot ad a cégvezetők kezébe, ugyanakkor nő a vállalatvezetők és a hitelezők felelőssége, míg a kiszolgáltatott fogyasztókat extra szabályok védik. A kódex új üzletágakat is teremt a tőkeerős vállalkozásoknak, mint például az angolszász gyökerű bizalmi vagyonkezelés. Sárközy Tamás jogászprofesszorral az új Ptk. gazdasági és társasági jogi részéről beszélgettünk.
A devizahitelek ügyében beadott alkotmánybírósági indítványban a kormány fehéren-feketén elismeri, hogy értelmezése szerint a mai alkotmány gyengébb védelmet nyújt a gazdasági alkotmányosságnak, mint a korábbi. Ezt eddig is tudtuk, ilyen nyíltsággal leírva viszont még nem láttuk: az, hogy az alaptörvény nem tartalmazza, hogy Magyarország gazdasága piacgazdaság, szó szerint értendő.
A parlament feladata eldönteni, annyira tömeges-e a probléma, hogy törvénnyel kelljen módosítani a devizahitelesek szerződéseit. Az alaptörvény értelmezését a kormány kérte, melynek a jelek szerint szándékában áll újabb törvénnyel beavatkozni a bankok és az adósok közti szerződésekbe. Az Ab hétfői döntése szerint erre van is lehetősége, de nem lőcsölhetnek mindent a bankok nyakába.
