szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Még a saját maga által kijelölt célokkal sem akarja megkötni a kezét a miniszterelnök, ezért kormányzati forrásaink szerint nem fog pontokba szedett kormányprogramot előterjeszteni a parlamentben. Orbán Viktor egyébként is szóban szereti kiadni rendelkezéseit, elvárja, hogy egy kávézás mellett felvetett ötleteit is hivatalos utasításként értelmezzék. Kormányzati források szerint leginkább a kiszivárogtatásoktól tart.

A korábbi hagyományokkal szemben várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök nem terjeszt kormányprogramot a jövő kedden megalakuló Országgyűlés elé – erősítette meg a hvg.hu értesülését egy, a kormányzati munkára rálátó forrás. Ehelyett egy – legfeljebb – háromoldalas, általános politikai célokat megfogalmazó nyilatkozat kerülhet a parlament elé, de még az is lehet, hogy ez is elmarad, az Országgyűlés vita nélkül, egy egyszerű szavazással megerősíti kormányfői posztján Orbánt.

A régi alkotmány szerint a parlament egyszerre döntött a miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának elfogadásáról. Az új alaptörvény viszont kizárólag a miniszterelnök megválasztásáról rendelkezik, egy szó sincs benne a kormányprogramról. A program persze az eddigi hat ciklusban is csak formaság volt, a parlamenti többség automatikusan megszavazta. A ciklus végén – ahogy legutóbb a hvg.hu is – az újságok rendszerint elővették és megvizsgálták, hogy az induláskor bejelentett tervekből, ígéretekből mi valósult meg.

Írott malaszt

Forrásunk szerint viszont Orbán Viktor még ennyire sem kívánja megkötni a saját kezét, ezért vagy egyáltalán nem lesz kormányprogram, vagy egy rövid, általános jellegű nyilatkozat helyettesíti majd. A miniszterelnök általában is idegenkedik attól, hogy bármit leírjon, a kormány összetétele, a következő időszak egyes lépései, a hatalomtechnikai játszmák mind csak az ő fejében léteznek.

Orbán ultizik - baráti beszélgetésekbe elejtett utasítások
©

Több, a kormányzati munkára rálátó forrás is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a miniszterelnöknek már a 2010 és 2014 közötti ciklusban is egyre fontosabbak lettek a szóbeli iránymutatások. Mint egy forrásunk mesélte, előfordult, hogy egy-egy Miniszterelnökségen zajlott szűk körű beszélgetésen, vagy akár kávézáson Orbán felvetett néhány ötletet, tervet, amit viszont a bent ülő munkatársnak, államtitkárnak vagy akár miniszternek „illendő volt” kormányfői utasításként értelmeznie és elősegítenie a terv megvalósulását.

Úgy tudjuk, részben ezért távolodott el fokozatosan a miniszterelnöktől Navracsics Tibor is, aki hivatalosan Orbán helyettese, de egy ideje már kiszorult a kormányfő bizalmasainak köréből. Pedig forrásunk szerint a 2010-es kormányalakításkor „ez egyáltalán nem így indult, de Tibornak nem volt olyan bizalmasa, aki ott ült volna az ilyen esetekben Orbán mellett, így több esetben előfordult, hogy nem értesült ezekről az informális igényekről, emiatt a miniszterelnök kezdte úgy érezni, nem mindenben számíthat rá, ráadásul egy idő után megjelent a színen Lázár János, aki a kormányfő minden lépésére figyel, pár ajtóval odébb székel”. (Navracsics minisztériuma viszont egy másik épületben van, az 1998 és 2002 közötti kancelláriaminiszternek, Stumpf Istvánnak a parlament másik szárnyában volt az irodája). Mint a Lázár felemelkedéséről szóló cikkünkben megírtuk: az államtitkár szinte az összes tanácskozáson, kormányülésen a miniszterelnök mellett foglal helyet, Orbán keze alá teszi a tájékoztató anyagokat, időnként a kormányfő fülébe sugdos, ő hagyja jóvá az ülések napirendjét is.

Az írásbeliség ellen hat az is, hogy mind Orbán, mind az apparátus nagyon tart az információk szivárgásától. „Súlyos ügynek” minősítették például Orbán környezetében, hogy a 444.hu hozzájutott az Európai Bizottság leveléhez, melyben súlyos aggodalmaikat fejezik ki az uniós pályázati intézményrendszer átalakításával kapcsolatban (emiatt április 15-től egy uniós vizsgálat lezárultáig nem is küldhetnek számlát Brüsszelbe, mert úgysem fogadnák be), és döbbenetet keltett Orbán levelének kiszivárgása is a német megszállás áldozatainak emlékművéről.

Három évvel ezelőtt kisebb botrányt okozott, hogy az Origo.hu riporterei a parlament karzatáról lefotózták és közreadták a miniszterelnök beszédének kéziratát – benne az áthúzásokkal, kiegészítésekkel. Ez ellen mind a kormányfő irodája, mind az Országgyűlés sajtóirodája tiltakozott, egy időre – a házirend megsértése miatt – mind az Index, mind az Origo fotósait kitiltották a Házból.

Orbán régen szenvedett

„Rengeteget szenvedtem azzal, hogy a miniszterek egyenrangúak” – ezzel magyarázta a 2010-es választások után Orbán, hogy miért nevez ki miniszterelnök-helyetteseket maga mellé. A Fidesz elnöke a többlépcsős kormányhierarchia bevezetésével szintén egy több évtizedes hagyományt szakított meg.

Orbán 2001-ben a parlamentben - most már nem szereti az aprómunkát
©

Az első Orbán-kabinet minisztere, Katona Kálmán 2010 májusában az Origónak azt mondta, 1998 és 2002 között a miniszterelnök még a legapróbb részletekre is kíváncsi volt. Katona egy hétvégén is a kancellárián találta papírhalmok között olvasva. A miniszterének akkor azt mondta, a társadalombiztosítási rendszert tanulmányozza, és azért ment be hétvégén a munkahelyére, mert otthon „zavarták a gyerekei”.

Viszont 2010-től a csúcsminisztériumi rendszer, a „gigatárcák” kialakításával épphogy ezeket az apró ügyeket igyekezett távol tartani magától, és előbb Navracsics Tibortól, majd Lázár Jánostól várta, hogy azokat feldolgozzák, előkészítsék, utasításait figyelembe véve keresztülverjék az apparátuson. Rogán Antal a választások előtt a hvg.hu-nak adott interjújában elismerte, hogy marad a csúcsminisztériumi rendszer, a választások utáni nemzetközi sajtótájékoztatón pedig Orbán a kormányátalakításról annyit mondott, hogy „észre sem fogják venni, hogy ez az új vagy a régi kormány”.

Csak röviden

A kormányülések abban is inkább szűk körű tanácskozásnak számítanak, hogy egy 2010-es kormányhatározat leszögezte: hangfelvétel csak kivételes esetben készülhet. A négy évvel ezelőtti határozat szerint valós idejű hangfelvétel rögzítését csak három korlátozó feltétel – kormánytag kérésére, indokolt esetben, a miniszterelnök engedélyével – együttes fennállása esetén lehet készíteni az üléseken. Ezzel viszont a kabinet visszatért az 1998 és 2002 közötti eljáráshoz, amikor szintén csak egy összefoglaló hangfelvétel rögzítette, hogy mi hangzott el a kormányülésen.

Nemcsak a valós idejű hangfelvételhez, a szó szerinti írott jegyzőkönyvhöz sem ragaszkodik az Orbán-kabinet. Az ügyben az LMP frakcióvezetője kifogást emelt és az Alkotmánybírósághoz fordult. Később szintén a testület állásfoglalását kérte Jóri András akkori adatvédelmi biztos is a kormányülések megfelelő dokumentálását hiányolva, ám az Ab 2012 szeptemberében visszautasította a beadványát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kósa András - M. László Ferenc Itthon

Rogán Antal: Leülnénk a baloldallal, de nincs kivel

A konszolidáció olyan kifejezés, amiről sokan beszélnek a Fideszben is, de valójában senki nem tudja, mit is értsen alatta – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Rogán Antal. Ennek ellenére a Fidesz frakcióvezetője is a háborús hangulat enyhülését várja a választások után. Abban persze nem kételkedik, hogy a Fidesz nyer, de szerinte a baloldal sokkal jobban szerepel majd a vártnál. Rogán Antal a kimerítő interjú végén részletesen beszél az ingatlantulajdonáról, illetve a többször módosított vagyonnyilatkozatáról is.

Kósa András - M. László Ferenc Itthon

Viták a Fideszben: mi vár Orbánra 2018-ig?

Kibír-e a Fidesz tábora újabb négy év háborús politikát, sikeres lehet-e az a kormány, amely káderhiánnyal küszködik, meg lehet-e állítani a fiatalok elvándorlását a Jobbikhoz? Ilyen kérdések foglalkoztatják a kormánypárt vezetőségét, amely mára tudomásul vette, Orbán Viktort nem lehet leállítani, a miniszterelnök történelmi küldetésének tartja az ország radikális átalakítását. Ha nincs konszolidáció, legalább stabilizáció legyen – mondják a párt prominensei. De mit hozhat a stabilizáció?

M. László Ferenc Itthon

Orbán hallani sem akar kiegyezésről, földig rombolná a baloldalt

Egyetlen olyan kérdés sincs, melyben ki akarna egyezni politikai vetélytársaival a miniszterelnök, így a Fideszben mindenki biztosra veszi a „háborús politika” felpörgetését. Bár a Fideszben többen is konszolidációt szeretnének, úgy tudjuk, Orbán Viktor történelmi esélyként tekint az újabb kétharmados győzelemre, ezért egyetlen politikai vagy gazdasági célkitűzését sem adná fel. A Fideszben arra számítanak, hogy a Jobbik feltörése miatt az MSZP szétesik, majd a „centrális erőtér” jegyében a nemzeti radikális pártnak is nekimennek.

Az új hidegháború újabb jele: készek az amerikai tervek az orosz légvédelem semlegesítésére

Az új hidegháború újabb jele: készek az amerikai tervek az orosz légvédelem semlegesítésére

Lassan, de 1000-szer biztosabban ölnek egyes e-cigaretták a hagyományosnál

Lassan, de 1000-szer biztosabban ölnek egyes e-cigaretták a hagyományosnál

Ilyen hibridet kap az új császár 2019-ben

Ilyen hibridet kap az új császár 2019-ben

Hiába mostoha gyerek a Fidesznél a felsőoktatás, a diplomások nyomják le a munkanélküliséget

Hiába mostoha gyerek a Fidesznél a felsőoktatás, a diplomások nyomják le a munkanélküliséget

Fegyverek közt hallgatnak a múzsák? A nyilasokéi nem

Fegyverek közt hallgatnak a múzsák? A nyilasokéi nem

11 ezerbe kerül a Xiaomi okossága, ami csuklóból elárul rólunk sok mindent

11 ezerbe kerül a Xiaomi okossága, ami csuklóból elárul rólunk sok mindent