Az alaptörvény negyedik módosítása aláírásának megfontolására kéri a köztársasági elnököt az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté Áder Jánoshoz címzett nyílt levelét szerdán juttatta el hivatala az MTI-hez.
A rokkantság szövegrészt fogyatékosságra módosították volna korábban, amit elfogadhatatlannak tartott a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége.
Semmilyen ellátást nem garantálna rokkantság esetén az alaptörvény a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) szerint, amennyiben a tervek szerint kikerülne a rokkantság fogalma az alkotmányból.
A szokásos egy helyett rögtön három kormánypárti interpellácóval kérdeznek alá a fideszes és kereszténydemokrata képviselők a kormány tagjainak, majd az LMP-frakció megszűnése miatt átrendezik a parlamenti erőviszonyokat. Hétfőn kiderül, képes-e önkorlátozásra a kormányoldal a választókerületek átrajzolásának ügyében, éjszaka pedig folytatódik az alaptörvény nagyjavítása, és a médiatörvény csiszolgatása.
Az LMP szerint Magyarországnak nincsen "tartalmi értelemben vett" alkotmánya. A párt politikusa, Schiffer András független parlamenti képviselő keddi sajtótájékoztatóján leszögezte, hogy a 2014-es választásokat követően új alkotmányt kell alkotni.
Gaudi-Nagy Tamás szerint a most módosítandó alaptörvénynek vannak olyan rendelkezései, amelyek részben elfogadhatók, de vannak olyan elfogadhatatlan elemei is, amelyekre a Jobbik nem tudja áldását adni.
Az MSZP-s képviselők kivonulnak az alaptörvény parlamenti vitájáról. Előtte még felszólalt a párt vezérszónoka, Harangozó Tamás.
Nem veszhetnek el az alaptörvény átmeneti rendelkezésének fontos szabályai az által, hogy az Alkotmánybíróság, technikai okokból megsemmisítette azokat - ezt nevezte az alaptörvény negyedik módosítása egyik fő céljának a keddi parlamenti vitában a Fidesz vezérszónoka.
A Fidesz-KDNP-frakciószövetség tiszteletben tartja az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egy részét megsemmisítő alkotmánybírósági határozatot és eleget tesz az abban foglaltaknak - jelentette ki az alaptörvény negyedik módosításának általános vitájában az előterjesztő nevében Gulyás Gergely kedden az Országgyűlésben.
A tavaly hatályba lépett új alaptörvény negyedik módosítását kezdi tárgyalni az Országgyűlés mai ülésén.
Az MSZP szerint a házelnök nem írta alá és nem küldte meg időben Áder Jánosnak az új Polgári törvénykönyvet, holott ez öt napon belül kötelessége lett volna.
Hétfőn szinte unalmas, legalábbis hétköznapi ülést tart a parlament, de kedden olyan munkába fognak a képviselők, aminek jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni: gyakorlatilag teljesen átírják az alig több mint egy éves alaptörvényt, hogy az Alkotmánybíróság semmibe ne tudjon belekötni. Várhatóan már hétfőn megengedik, hogy szeszt is árusítsanak a nemzeti dohányboltokban, és kiderül az is, a Fidesz úgy akar kitolni Novák Előddel, hogy felfüggeszti a mentelmi jogát, vagy pedig úgy, hogy fenntartja azt.
Az alkotmánybíróság működésének szabályozásáról szóló tervekről közölt cikket a svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ). A Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió az alaptörvény tervezett módosításáról készített összeállítást. A W Sieci című új lengyel hetilap a Fidesz népszerűségének okait elemezte, a brit Financial Times blogja pedig a magyar kötvénykibocsátás eredményét elemezte.
A Jobbik ismételten azt kezdeményezi, hogy kerüljön bele az alaptörvénybe az ügynöklisták feltárása, a kommunista vezetők közéletből való kitiltása és a kommunista luxusnyugdíjak megvonása - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt alelnöke.
Orbán Viktor felszólalásával, de immár LMP-frakció nélkül kezdi meg a tavaszi ülésszakot a parlament. Az első napokra rögtön jut egy villámgyors költségvetés-módosítás, egy átfogó alaptörvény-revízió és egy csörte a beszólogatós kedvében lévő Kövér László miatt. Ki fog derülni az is, hogy tényleg Lyukóbánya lett-e Miskolc ékszerdoboza.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint "gyáva és hazug" a hallgatói szerződés beemelése az alaptörvénybe. A parlamentnek pénteken benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.
Szinte minden, az Alkotmánybíróság által korábban kifogásolt rendelkezést beemel az alkotmány sáncai mögé a Fidesz az alaptörvény negyedik, hatalmas terjedelmű módosításában. Szűkre szabják a család fogalmát, megerősítik a perek áthelyezésének jogát, betiltják a kampányhirdetéseket a kereskedelmi médiában, az önkormányzatok pedig jogot kapnak hajléktalan-mentes zónák kijelölésére.
Az LMP felháborítónak tartja, hogy a Fidesz-KDNP úgy tesz alkotmányossá egyes intézkedéseket, hogy beemeli őket az alaptörvénybe - mondta Schiffer András pénteken az MTI-nek.
Az alaptörvényben rögzítené a Fidesz, hogy az államnak és a helyi önkormányzatoknak törekedniük kell a hajléktalanok elszállásolásának biztosítására, ugyanakkor azt is kimondanák az alkotmányban, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja a közterületen való életet.
Az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többsége bekerül az alaptörvénybe, így rövidített formában a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat is, abban azonban nem említik majd az MSZP-t - közölte Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen ismertette a pénteken az Országgyűlés elé kerülő alkotmánymódosítás részleteit.
