Nem múlhat el hét a parlamentben a nélkül, hogy ne kellene kivételes sürgős tárgyalásban, vagyis lényegében 24 óra alatt elfogadni egy törvényt. Bár a javaslatot csak péntek késő este nyújtották be, az Országgyűlés hétfőn már tárgyalni fogja, kedden pedig el is fogadják a földgáz- és a villamosenergia-törvény legújabb módosítását. A kormánypártok egy bírói ítéletre reagálnak, amely a gázszolgáltatóknak adott igazat a Magyar Energia Hivatallal (MEH) szemben.
Ha az elsőfokú döntés jogerőre emelkedne, elbukhatna a rezsicsökkentés terve, hiszen a szolgáltatók e szerint jogosan háríthatják át a fogyasztókra az állam által rájuk rótt pluszterheket, mint a közműadó vagy a pénzügyi tranzakciós adó. A friss javaslat kifejezetten megtiltaná a különadók és a tranzakciós illeték áthárítását, illetve előírná, hogy a bíróság nem változtathatja meg a Magyar Energia Hivatal által megállapított árat. Az esetleg törvénysértőnek minősített hatósági döntés pedig akár az új határozat megszületéséig, vagyis akár egészen sokáig érvényben maradhat.
Bár hétfőn még nem tárgyalják, ehhez a témához kapcsolódik az a szintén pénteken benyújtott törvényjavaslat, amely megszűntetné az energiahivatal, és a helyébe létrehozná a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt. Ez a szerv lenne a felelős az áram-, a földgáz-, a víziközmű- és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatások felügyeletéért, beleértve az árszabást is. Elnökét a miniszterelnök nevezné ki hét évre. Mivel leváltani csak extrém esetben lehetne, a most kinevezendő elnök 2020-ig maradhatna hivatalában.
Túry Gergely
Alaptörvény 2.0
A hétfői nap legfontosabb döntése az alaptörvény negyedik, átfogó módosításának elfogadása lesz. Az MSZP az ülés elején tesz egy kísérletet rá, hogy elhalassza a szavazást, de ennek eredménye borítékolható. Pedig az alaptörvény-módosítást széleskörű tiltakozás övezi: csütörtökön tüntetők foglalták el a Fidesz székházát, szombaton pedig több ezren tiltakoztak a módosítás ellen az Országházzal szemben, az Alkotmány utcában. Külföldről is aggodalommal figyelik a módosítást: a szavazás elhalasztását kérte az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke pedig pénteken telefonon beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel.
A 26 oldalas módosító csomag elsősorban reakció az Alkotmánybíróság (Ab) tavalyi és idén januári döntéseire, de néhány ponton tovább megy ennél. A választási regisztráció kivételével az alaptörvényben rögzítene minden olyan ügyet, amelyet az Ab december 28-án kigyomlált az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül. Bekerül többek közt, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének joga van áthelyezni a pereket, illetve a parlament különbséget tehet a vallási csoportok közt, vagy új adót kell kivetni, ha az Ab vagy az Európai Bíróság döntése miatt az államnak fizetési kötelezettsége támadna, amit nem tud a költségvetésből fedezni.
hvg.hu
A Fidesz azonban túl is megy azon a célon, hogy megmentse az Ab által korábban elmeszelt ügyeit, hozzányúlnak például az egyik legalapvetőbb szabadságjoghoz, a véleménynyilvánításhoz is. Ez alapján szűkülhet a közszereplők bírálhatósága, illetve perek végtelen sorozata indulhat a gyűlölködő beszólások miatt. Az alaptörvénybe kerül a diákok röghöz kötésének lehetősége. Tovább korlátozzák az Ab jogkörét is, például azzal, hogy a testület nem vizsgálhat olyan rendelkezéseket, amelyeket az indítványozó nem kért kifejezettek (korábban így bukott el a választási regisztráció is).
Jöhet az őrség Novákért?
Az interpellációk és kérdések közt minden bizonnyal a jobbikos Novák Előd viszi a prímet hétfőn, akinek úgy sikerül pártja kedvenc témájáról beszélnie, hogy közben vérig sérti egyik képviselőtársát, sőt, az egész Országgyűlést. Azt kérdezi ugyanis a belügyminisztertől: „Mit szól hozzá, hogy a cigánybűnözés már felütötte a fejét a Parlamentben is?” Ezzel valószínűleg arra utal, hogy Osztolykán Ágnes LMP-s képviselőt nemrég a saját munkatársa lopta meg. Ha ezért nem vezeti ki a parlamenti őrség a teremből, akkor senkinek nincs igazán félni valója Kövér László házelnök szigorától.
„A Nokiás doboz a múlté, hol a határa az állami szintű korrupciónak Magyarországon?” – interpellálja a jobbikos Staudt Gábor a nemzeti fejlesztési minisztert, valószínűleg ismét a Fidesz-közeli vállalkozások sikerei miatt. A szocialista Nemény András interpellációja a szokásoktól eltérően nem a megszorítást, hanem az osztogatást kifogásolja, hiszen a címe: „Közpénzre épülő szavazatszerzés aktív szakszervezeti támogatással”. Párttársa, Göndör István az önköormányzati adósság-átvállalásnak sem tud örülni, hiszen azt kérdezi: „Adóskonszolidáció, feladat finanszírozás vagy csak egyszerűen átverés?”
Az országgyűlési őrség tagjai díszelgő egyenruhában
Stiller Ákos
A kormánypárti öninterpelláció műfajában ezúttal a fideszes Koszorús Lászlón és Talabér Mártán a sor, akik nem csak kérdeznek, hanem már az interpelláció – helyesírási hibától terhelt – címében értékelik is a kormány teljesítményét: „Az szocialista kormányok eredményeivel szemben 2010 óta javult a nők foglalkoztatása Magyarországon! A kormány intézkedései mennyiben segítik elő a nők munkaerőpiaci helyzetének javulását?”
Birkózás, média és nemzetbiztonság
A parlament ezek után – a sportbizottság javaslatára – határozatban áll ki amellett, hogy a birkózás megmaradjon a nyári olimpiai játékok programján, majd várhatóan elfogadja a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottság jelentését. Ezek után a médiatörvény módosításához benyújtott indítványokról szavaznak a képviselők. Ebben az esetben az a furcsa helyzet állt elő, hogy a kormány nem ért egyet a parlament illetékes, kormánypárti többségű bizottságával: utóbbi még támogatta a fideszes Cser-Palkovics András javaslatát arról, hogy szétválasszák a Médiatanács, illetve a Nemzeti Média és Hírközlési Hivatal elnöki pozícióját, hogy legalább az utóbbiba ki lehessen nevezni még egyszer Szalai Annamáriát 2019-ben, de a kormány ezt nem támogatja.
Kedden kezdik meg a képviselők Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter – jelenleg a jegybank elnöke – búcsúajándékaként benyújtott adótörvény-módosító csomagjának tárgyalását. Elkezdődik az alig néhány hónapos hegyközségi törvény hibáit kijavító javaslat tárgyalása, amit a múlt hétről halasztottak el. Ugyancsak kedden kezdődik a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól szóló törvényjavaslat vitája. Ez a javaslat egyebek mellett csökkenti az ellenőrzés alól felmentettek körét: a hatályos törvényhez képest törlik a minisztereket, csak a miniszterelnököt tartják meg, ami akkor is a miniszterek rangjának csökkentése, ha kevés a gyakorlati jelentősége.
