szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nagy érdeklődéssel figyeli Viviane Reding a magyar alaptörvény küszöbön álló módosítását - az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke az Európai Unió igazságügyi minisztereinek pénteki találkozója után beszélt erről.

A luxemburgi biztos tud arról, hogy az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland levélben fordult a magyar kormányhoz, amelyben hangot ad aggodalmainak, és azt kérte, hogy a Velencei Bizottság véleményt alkothasson a tervezett módosításról annak elfogadása előtt.

Reding érdekes felvetésnek nevezte Dánia, Németország, Hollandia és Finnország külügyminiszterének javaslatát, amelyben azt kérik, hogy az Európai Bizottság indítványozza a mostaninál hatékonyabb és gyorsabban alkalmazható mechanizmus kidolgozását az európai alapértékek védelme érdekében. A luxemburgi politikus arra is utalt, hogy ilyesmi már korábban is szóba került, amikor az Európai Parlamentben a magyar és a romániai igazságszolgáltatás helyzete volt napirenden.

"Jelenleg legvégső lehetőségként csak a hetes cikkely áll rendelkezésünkre, amelyet én csak atombombának hívok" - fogalmazott Reding, utalva arra, hogy az uniós szerződés ilyen esetekben egyetlen szankciót ismer, azt, hogy az adott országot fosszák meg szavazati jogától, ami a döntéshozatalból való teljes kizárást jelenti. Ez olyan súlyos szankció, amelyhez az összes többi tagország beleegyezése kell, és amelyet még soha egyetlen tagállam ellen sem alkalmaztak.

Viviane Reding hozzátette: érdeklődéssel várja, milyen intézkedések kialakítására nyílhat lehetőség az uniós szerződés megváltoztatása során az olyan helyzetekre, mint amikor például Magyarországgal szemben a bírák nyugdíjazása miatt kötelezettségszegési eljárást indított a bizottság, amivel kapcsolatban az Európai Bíróság is Brüsszelnek adott igazat.  Az ítéletet Magyarország egyelőre nem hajtotta végre maradéktalanul – mondta a biztos.

Itthon hétfőn lesz az Alaptörvény negyedik módosításának zárószavazása a parlamentben. A kormánypártok február 8-án benyújtott alkotmánymódosító javaslata az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott ugyanis a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta.

A módosítás ellen az ellenzék mellett civilek is tiltakoznak, akik szombatra tüntetést szerveznek az Alkotmány utca és a Kossuth tér kereszetődéséhez Budapesten. "Az alkotmány nem játék" című kampány résztvevői csütörtökön elfoglalták a Lendvay utca Fidesz-székház egy részét, majd késő este a Várba, az Alkotmánybíróság épületéhez vonultak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!