Irán visszalőtt: Az amerikaiak katari bázisát érte rakétatámadás
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Nagy érdeklődéssel figyeli Viviane Reding a magyar alaptörvény küszöbön álló módosítását - az Európai Bizottság alapjogokért felelős alelnöke az Európai Unió igazságügyi minisztereinek pénteki találkozója után beszélt erről.
A luxemburgi biztos tud arról, hogy az Európa Tanács főtitkára, Thorbjorn Jagland levélben fordult a magyar kormányhoz, amelyben hangot ad aggodalmainak, és azt kérte, hogy a Velencei Bizottság véleményt alkothasson a tervezett módosításról annak elfogadása előtt.
Reding érdekes felvetésnek nevezte Dánia, Németország, Hollandia és Finnország külügyminiszterének javaslatát, amelyben azt kérik, hogy az Európai Bizottság indítványozza a mostaninál hatékonyabb és gyorsabban alkalmazható mechanizmus kidolgozását az európai alapértékek védelme érdekében. A luxemburgi politikus arra is utalt, hogy ilyesmi már korábban is szóba került, amikor az Európai Parlamentben a magyar és a romániai igazságszolgáltatás helyzete volt napirenden.
"Jelenleg legvégső lehetőségként csak a hetes cikkely áll rendelkezésünkre, amelyet én csak atombombának hívok" - fogalmazott Reding, utalva arra, hogy az uniós szerződés ilyen esetekben egyetlen szankciót ismer, azt, hogy az adott országot fosszák meg szavazati jogától, ami a döntéshozatalból való teljes kizárást jelenti. Ez olyan súlyos szankció, amelyhez az összes többi tagország beleegyezése kell, és amelyet még soha egyetlen tagállam ellen sem alkalmaztak.
Viviane Reding hozzátette: érdeklődéssel várja, milyen intézkedések kialakítására nyílhat lehetőség az uniós szerződés megváltoztatása során az olyan helyzetekre, mint amikor például Magyarországgal szemben a bírák nyugdíjazása miatt kötelezettségszegési eljárást indított a bizottság, amivel kapcsolatban az Európai Bíróság is Brüsszelnek adott igazat. Az ítéletet Magyarország egyelőre nem hajtotta végre maradéktalanul – mondta a biztos.
Itthon hétfőn lesz az Alaptörvény negyedik módosításának zárószavazása a parlamentben. A kormánypártok február 8-án benyújtott alkotmánymódosító javaslata az Alkotmánybíróság által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott ugyanis a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta.
A módosítás ellen az ellenzék mellett civilek is tiltakoznak, akik szombatra tüntetést szerveznek az Alkotmány utca és a Kossuth tér kereszetődéséhez Budapesten. "Az alkotmány nem játék" című kampány résztvevői csütörtökön elfoglalták a Lendvay utca Fidesz-székház egy részét, majd késő este a Várba, az Alkotmánybíróság épületéhez vonultak.
Teherán kommunikációjából az olvasható ki, hogy szeretnék az ellenségeskedést ennyiben hagyni.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Korábban Lázár János azzal vádolta meg őket, hogy túlterheléses támadást indítottak az EMMA rendszere ellen.
Lázár János tiszás hőbörgésről és hobbivasutas dünnyögésről írt a Facebookon.
Az elnökkel egyszer az irodájában, egyszer pedig Lengyelországban próbáltak végezni.
Karácsony Gergely ismét felhívta a figyelmet arra: önkormányzati rendezvényről van szó.