Hiába mondja ki az alaptörvény, hogy a felnőtt gyermekeknek kötelességük idős szüleik eltartása, azt a mindennapi élet során sokan nem tartják be, és szinte lehetetlen betartatni – írta a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében.
A médiatörvényt nem módosította kielégítően a magyar kormány, a romák hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve, a tavaly január elsején hatályba lépett új magyar alaptörvény és a sarkalatos törvények pedig gyengítik az emberi jogok védelmét - többek között ezeket említette meg a Human Rights Watch éves jelentésében, amelyben egy oldalt szentel a magyarországi helyzetnek.
Az Alkotmánybíróságot (Ab) érintő több változtatást is javasol a Fidesz elnöksége: e szerint a jövőben a legfőbb ügyész és a Kúria elnöke is fordulhatna a testülethez, továbbá erősítenék az Ab munkájának nyilvánosságát, valamint felülvizsgáltatnák a korábbi Ab-állásfoglalásokat.
Mit tervez az „egypárti” alaptörvénnyel Bajnai Gordon kormányzásra készülő, MSZP-vel egyezkedő mozgalma? Neki mernek-e menni a kétharmaddal megválasztott személyeknek, mi lesz a legfőbb ügyésszel, vállalják-e a konfliktusokat az Alkotmánybírósággal, megszüntetik-e a Médiatanácsot, tervezik-e az ingatlanadó bevezetését? Interjú az Együtt 2014 alkotmánytervezetét kidolgozó Tordai Csabával, aki állítja, legfeljebb magától plagizálhatott a javaslat összeállításakor.
Pert indított egy hódmezővásárhelyi idősotthon több lakójának hozzátartozója ellen, mert a családtagok nem segítenek anyagilag, a bent lakó idősek pedig nem tudják kifizetni a havi térítési díjat. Az otthonnál az alaptörvényre hivatkoznak, az ugyanis kimondja, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek szüleikről gondoskodni.
Három jogszabályt, köztük az alaptörvényt is szigorítaná a Jobbik az új rendvédelmi koncepciója keretében, amelyet a szigethalmi verekedés, valamint a bűncselekmények több éve tartó szaporodásának hatására dolgoz ki - ismertette Sneider Tamás, az Országgyűlés szociális bizottságának jobbikos elnöke keddi sajtótájékoztatóján.
Az alaptörvény jogi, politikai és társadalmi értelemben is legitim, ezért "el a kezekkel az alkotmánytól - alaptörvénytől" - közölte a Civil Összefogás Fórum (CÖF) csütörtökön az MTI-vel. Arra is utalást tettek, hogy ha az ellenzék a regisztráció miatt tüntetni próbálna, akkor elfoglalják a Kossuth teret.
Az Alkotmánybíróság (AB) múlt pénteki határozata a Sólyom-korszak legaktivistább döntéseit is előzi - nyilatkozta a Népszabadságnak Gulyás Gergely. A Fidesz jogi szakpolitikusa szerint az AB-határozat szembemegy az alaptörvény azon rendelkezésével, amely alkotmányos státuszt biztosított az átmeneti rendelkezéseknek.
Az LMP véleménye szerint az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki döntésével "kikukázta" az alaptörvény egyes átmeneti rendelkezéseit. A párt tárgyalásokat szeretne egy megegyezéses alkotmányról.
Formai okokból - visszamenőlegesen - megsemmisítette az Alkotmánybíróság az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek nagyobb részét. A testület - Szabó Máté ombudsman kezdeményezésére - úgy találta, hogy az alaptörvény csak arra hatalmazta fel a parlamentet, hogy az átmenetről rendelkezzen, de a kormánypárti ennél jóval tovább ment, és lényegében tovább írta az alaptörvényt. A döntéssel megnyílik az út a választási regisztráció felülvizsgálata előtt is. A Fidesz frakcióvezetője bejelentette: beírják az alkotmányba a megsemmisített részeket.
Már készül a kormányzati kommunikáció arra, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a választási eljárási törvényt. A hvg.hu információi szerint a kormánypártok a két ünnep közti napokra várják a határozatot, de azt még nem lehet tudni, milyen mélyen érinti a döntés a jogszabályt, illetve érinti-e az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit. Utóbbit az ombudsman és Sólyom László volt államfő is ellentétesnek tartja magával az alaptörvénnyel.
Szembe ment a kormánypártokkal Ángyán József, és nemmel szavazott az alaptörvény módosítására, miután saját módosítóját név szerinti voksoláson utasították el a kormánypártiak és a szocialisták. A volt államtitkár lázadása az utolsó csepp lehet a pohárban, emiatt valószínűleg kizárják a frakcióból.
Túl szűken értelmezi a család fogalmát a családok védelméről szóló törvény – az Origo információi szerint az Alkotmánybíróság erre hivatkozva hétfőn bejelenti a tavaly elfogadott jogszabály egyes részeinek megsemmisítését. A taláros testület hamarosan dönt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről is, mivel több nem átmeneti rendelkezés került a törvénybe. Ilyen például a választási regisztráció, így ez a döntés az első lépés lehet a szabály eltörléséhez.
A „kőbe vésett” alaptörvény – amit a Fidesz eredeti szándéka szerint csak két, egymást követő parlament egybehangzó döntése változtathatott volna meg – népszerűsítése annyira fontos volt a kormánynak, hogy – hasonlóan a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat korábbi kötelező kifüggesztéséhez – felszólította az önkormányzatokat, működjenek együtt az „alaptörvény sikeres terjesztése érdekében”.
Módosító javaslatot nyújtott be az Alaptörvényhez Ángyán József fideszes képviselő, volt földművelésügyi államtitkár.
Ismét módosítanák az alig egyéves alaptörvényt, ezúttal azért, hogy kétharmados törvénybe lehessen betonozni a termőföldek forgalmának szabályait. Az ötlet már nyáron megszületett, de valószínűleg a földtörvény miatt kialakult belső viták miatt év végére maradt.
Miközben a kormány újabb nemzeti konzultációval legitimálná a hajléktalanokkal szembeni fellépést, az Alkotmánybíróság a korábbi büntetések felülvizsgálatára utasította a hatóságokat. Országos statisztika nincs, de egy-egy helyen biztosan sportot űztek az utcán élők feljelentéséből, volt, akit negyvenszer írtak fel a rendőrök. Bár a kormányfő még az alaptörvény módosításától sem riad vissza, az alkotmánybírósági határozat sorai közt ott rejtőzik a jogilag helyes megoldás.
Nagy próbatétel előtt áll az Alkotmánybíróság: a következő hónapokban dönthet a testület két olyan törvényről is, melyet a Fideszben a 2010 óta épített közjogi rendszer alappillérének tartanak. Információink szerint Áder János rövidesen az Ab elé küldi a választási regisztrációt, miközben a testület nekifogott az új alkotmányhoz fűzött átmeneti rendelkezések átvilágításának. A döntésre kihatással lehet, hogy két új tag megválasztásával a Fidesz átszabhatja a testületen belüli erőviszonyokat. A hvg.hu úgy értesült, az egyik nyugdíjba vonuló tag helyére Polt Péter helyettese kerülhet.
Hosszúra nyúlik a parlamenti ülés a héten: csötörtökön is dolgozniuk kell a képviselőknek, mivel a kormány pénteken egy tucatnyi törvényjavaslatot nyújtott be, és ezeket még ebben az évben el is kell szavazni. Ezen a héten is lesz politikai vita, ezúttal a közműszolgáltatásokról, de előtte még név szerinti szavazással fogadják el a regisztrációt bevezető választási törvényt.
A kormány szerdán megtárgyalja az alaptörvény módosítására vonatkozó javaslatot, amely a földdel kapcsolatos alapvető jogokra kétharmados jogszabály megalkotását írja elő, így lesz sarkalatos a földtörvény és néhány más jogszabály is - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn, a kormányszóvivői tájékoztatón a Parlamentben.
