„Nincs a mai alkotmánynak szelleme, tartalma, semmilyen demokratikus legitimációja” – magyarázta Kövér László, az Országgyűlés fideszes elnöke csütörtök este a lakóhelyén, Szigetszentmiklóson rendezett lakossági fórumon, miért volt szükség a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény megalkotására.
„A közhatalmi szerkezet erőteljes ideológiai körítéssel végrehajtott és az új alaptörvényben előirányzott túlbiztosítása végletesen megmerevítheti a politikai rendszert” – véli Mink András történész.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: maximum "szépészeti és esztétikai szempontból" tartja a vitákat jogosnak és elfogadhatónak.
Az Euró című vezető cseh gazdasági hetilap Egy arrogáns párt alkotmánya címmel közöl írást az új magyar alaptörvényről.
Törvény általi ideológia, fasizmus a mindennapokban: hogyan veszélyezteti az új magyar alkotmány a demokráciát - Bepillantás a tomboló változatlanság országába - áll Paul Jandl "A Fidesz mindenek felett" című írásának alcímében.
A Kommerszant című orosz gazdasági napilap "Magyarország megszűnt köztársaság lenni" címmel közölt cikket kedden Alekszandr Reutov tollából.
A január elsején hatályba lépő új alkotmány felelősséget vállal a határokon túl élő magyarokért, ebbe beletartozhat a szavazati jog megadása is - jelentette ki a Kossuth Rádiónak adott interjújában a köztársasági elnök.
A forint marad a nemzeti valuta a hétfőn Schmitt Pál köztársasági elnök által aláírt új magyar alkotmányban, ezzel a magyarok csatlakozása az euróövezethez még távolabb került - írja budapesti tudósításában a Die Presse keddi száma.
Kolláth György alkotmányjogász szerint kifelejtették az új alaptörvény szövegéből a jelenlegi alkotmány hatályon kívül helyezését január 1-jével. Gulyás Gergely azt mondta, erről majd külön jogszabály rendelkezik.
Az új magyar alaptörvény ellentétes az európai alkotmányosság védjegyével, a méltóság szekuláris felfogásával - mondja az Exeteri Egyetem tanára, az emberi méltósághoz való jog összehasonlító elemzője, aki 2003-ban a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatáról jelentetett meg könyvet.
Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én hétfőn, a Sándor-palotában írja alá Magyarország új alaptörvényét, az államfő ezt követően ünnepi beszédet mond.
Rétvári Bence szerint az alaptörvény európai szintű jogvédelmet biztosít, új lehetőséget nyit meg a jogok érvényesítésében, kellő felhatalmazással lett megalkotva és a lehető legszélesebb körben lettek bevonva a választók az alaptörvény elfogadásába.
A szocialisták szerint az új alaptörvény értelmében a demokratikusan választott képviselő-testület és a polgármester helyett "pártkatonák, közönséges komisszárok" dönthetnek a helyi viszonyok alakulásáról.
Az Amnesty International (AI) "mélyen aggasztónak" tartja, hogy az új alkotmány nemzetközi és európai emberi jogi normákat sért; a nemzetközi jogvédő szervezet közleményében arra szólítja fel a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az alkotmányt.
Megalakult a konzervatív és szabadelvű nézeteket valló, közpolitikai kutatásokkal foglalkozó Szabadság és Reform Intézet Alapítvány - jelentette be Bokros Lajos kuratóriumi elnök, európai parlamenti képviselő csütörtökön Budapesten.
Az országgyűlés Fidesz-KNDP-s többsége 2011. április 18-án elfogadta ugyan az új alkotmányt, pontosabban Magyarország Alaptörvényét, az ünnepélyességnek, az emelkedettségnek mégis alig volt valami nyoma - olvasható a Méltányosság-blog friss bejegyzésében.
A francia újság megfogalmazása szerint "a parlament jelentős többséggel fogadott el egy ultrakonzervatív szöveget, amelyet az ellenzék szabadságellenesnek ítél meg".
Tölgyessy Péter szerint az új alkotmány elfogadásával az évek óta tartó társadalmi válság kiterjed a közjogi berendezkedésre is. A politológus hétfőn - az alkotmány parlamenti elfogadásának napján tartott - budapesti előadásában úgy vélekedett: az 1989 óta meglévő közjogi berendezkedéssel szemben nem lépett fel, és nem helyezte rajta kívül magát egyetlen komoly politikai erő sem, de ez a helyzet most gyökeresen megváltozik, mivel az összes ellenzéki párt tagadja az új alkotmányt.
Az új Alaptörvényt a Fidesz-KDNP a nemzeti egymásra találás dokumentumának szánta, ez azonban félresiklott, többek között azon, hogy az alkotmányozást egyfajta „kormányzási rutintevékenységként” fogta fel. Az új alkotmánnyal szembeni éles hangok és tüntetések sorozata pedig minden eddiginél jobban rávilágít arra a húsbavágó problémára, hogy nem lehet egy országnak két alkotmánya.
Az ENSZ főtitkára azt mondta, tudja, hogy vannak nemzetközi aggodalmak az új alaptörvény miatt, ezért üdvözölné, ha a magyar kormány tanácsot és ajánlásokat kérne hazai szervezetektől, illetve az Európa Tanácstól és az Egyesült Nemzetek Szervezetétől.
