Az Amnesty International (AI) "mélyen aggasztónak" tartja, hogy az új alkotmány nemzetközi és európai emberi jogi normákat sért; a nemzetközi jogvédő szervezet közleményében arra szólítja fel a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az alkotmányt.
Megalakult a konzervatív és szabadelvű nézeteket valló, közpolitikai kutatásokkal foglalkozó Szabadság és Reform Intézet Alapítvány - jelentette be Bokros Lajos kuratóriumi elnök, európai parlamenti képviselő csütörtökön Budapesten.
Az országgyűlés Fidesz-KNDP-s többsége 2011. április 18-án elfogadta ugyan az új alkotmányt, pontosabban Magyarország Alaptörvényét, az ünnepélyességnek, az emelkedettségnek mégis alig volt valami nyoma - olvasható a Méltányosság-blog friss bejegyzésében.
A francia újság megfogalmazása szerint "a parlament jelentős többséggel fogadott el egy ultrakonzervatív szöveget, amelyet az ellenzék szabadságellenesnek ítél meg".
Tölgyessy Péter szerint az új alkotmány elfogadásával az évek óta tartó társadalmi válság kiterjed a közjogi berendezkedésre is. A politológus hétfőn - az alkotmány parlamenti elfogadásának napján tartott - budapesti előadásában úgy vélekedett: az 1989 óta meglévő közjogi berendezkedéssel szemben nem lépett fel, és nem helyezte rajta kívül magát egyetlen komoly politikai erő sem, de ez a helyzet most gyökeresen megváltozik, mivel az összes ellenzéki párt tagadja az új alkotmányt.
Az új Alaptörvényt a Fidesz-KDNP a nemzeti egymásra találás dokumentumának szánta, ez azonban félresiklott, többek között azon, hogy az alkotmányozást egyfajta „kormányzási rutintevékenységként” fogta fel. Az új alkotmánnyal szembeni éles hangok és tüntetések sorozata pedig minden eddiginél jobban rávilágít arra a húsbavágó problémára, hogy nem lehet egy országnak két alkotmánya.
Az ENSZ főtitkára azt mondta, tudja, hogy vannak nemzetközi aggodalmak az új alaptörvény miatt, ezért üdvözölné, ha a magyar kormány tanácsot és ajánlásokat kérne hazai szervezetektől, illetve az Európa Tanácstól és az Egyesült Nemzetek Szervezetétől.
A Fidesz-KDNP március 14-én nyújtotta be új alkotmánytervezetét az Országgyűlésnek. Az MSZP és az LMP nem vesz részt az alkotmányozásban, a Jobbik pedig részt vesz ugyan, de nem szavazza meg az új alaptörvényt.
"Miután Magyarország elnöksége ünnepén elijesztette EU-Európát problematikus sajtótörvényével, most új alkotmányt készít elő – de az is tele van furcsaságokkal" - írja a Der Tagesspiegel szerzője a lap véleményrovatában.
Dúró Dóra kifogásolta, hogy nem kapott támogatást az a javaslatuk, amely magyar tulajdonban tartotta volna a föld- és ivóvízvagyont, de nem támogatták a kormánypárti képviselők egyebek mellett az ügynöklisták nyilvánosságra hozását, a halálbüntetés visszaállítását vagy a privatizáció jogszerűségének felülvizsgálatát sem.
Április végére új alkotmánya lesz Magyarországnak. A tervezett szöveggel kapcsolatban megoszlanak a vélemények. De mit gondol az alkotmányjogász az újdonságokról?
Robert Fico szerint Orbán Viktor politikája a revizionizmuson alapszik és konfliktust eredményezhet Közép-Európában, az új magyar alkotmány pedig az irredentizmus terjesztését szolgálja.
Az LMP szerint a XXI. század rendkívül változó családképe nem jelenik meg az új alkotmányban - mondta hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Ertsey Katalin.
Nem az ellenzéki pártok tartoznak magyarázattal, hogy miért nem vesznek részt a most zajló alkotmányozási folyamatban, hanem a kormánypártok, hogy miért bocsátkoztak bele ebbe az illegitim alkotmányozási kalandba. Miért kísérelik meg egy közösnek szánt norma- és szabályrendszer paragrafusokba foglalását, amelyet az ellenzéki pártok nélkül készítettek elő, és az LMP és az MSZP távollétében vitatnak meg?
Jelenleg jogászok vizsgálják, hogy az alkotmányos esküben, illetve az azzal lényegében egyenértékű fogadalomban érintettek száma hogyan terjeszthető ki a legszélesebb körre - írja a Népszava.
Az életfogytig tartó szabadságvesztés is bekerülhet a készülő alkotmány szövegébe - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, amikor felkereste a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát, ahol az új alkotmánnyal kapcsolatos kérdőívre adott válaszokat dolgozzák fel.
Gulyás Gergely, az alkotmányszövegező bizottság fideszes tagja a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy azért kell jogtechnikai módosítás, mert el akarták kerülni a jelenlegi, a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény elnevezésre emlékeztető formulát.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára szerint alapvetően új minőséget teremt a korábbiakhoz képest a kormánypártok alaptörvény-javaslata a családi értékek és a fiatalok érdekeinek védelme tekintetében.
A fordításból - mely az Európai Parlament néppárti frakciójának nyilvános meghallgatására készült - kimaradt például a nemzeti hitvallás - írja a Népszabadság.
A Magyar Természetvédők Szövetsége közleménye szerint a tervezet nem rögzíti az egészséges környezethez való jogot, ehelyett az állam környezetvédelmi kötelezettségei kerülnek túlsúlyba.
