Bohócsipkával egészítené ki az alkotmánybírói talárt a Fidesz: a kormánypárt olyan alaptörvény-módosításokat hajt át a parlamenten, amelyek egyetlen célja, hogy az általa javasolt új jogszabályokhoz igazítsák az alkotmányt – áll a friss HVG cikkében.
Elegendő lehet a kormánytöbbséghez tartozó képviselők szavazata az alkotmánybírák jelöléséhez az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő eseti bizottság létrehozását kezdeményező országgyűlési határozati javaslat értelmében.
Az Alkotmánybíróság tagjaira nyolctagú jelölőbizottság helyett az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt, legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló testület tesz javaslatot - döntött a parlament hétfőn ismét a Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött törvényekről.
Az LMP egy volt alkotmánybírót, Kukorelli Istvánt fogja az Alkotmánybíróságba tagnak jelölni, ha létrejön az erre szolgáló eseti bizottság - jelentette be kedden a párt frakcióvezetője.
Sólyom László köztársasági elnök hétfőn visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításait.
A Fidesz elnöksége június 25-én teszi meg javaslatát a frakciónak a köztársaságielnök-jelölt személyére; Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz-frakció találkozót kezdeményez Balogh Andrással, az MSZP államfőjelöltjével. A Fidesz Bihari Mihályt jelöli az Alkotmánybíróság egyik tagjának.
Nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot fideszes kezdeményezésre az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira a parlament döntése értelmében. A parlament ehhez módosította az Alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényeket is.
Az alkotmány újraírása és az államelnök kiválasztása mellett a fideszes kormánytöbbség korlátlan lehetőséget szeretne magának szerezni az alkotmánybírák kijelölésére is. A testület működőképességének garantálására hivatkoznak, érvelésük azonban sántít.
Miért esne különböző erkölcsi megítélés alá az ugyanazon diktatúrát szolgáló pártember és az ügynök? Nem aggályos-e, ha a jogállam oszlopának tekintett alkotmánybíró (általában a bírák) fölött ugyanazon rendszer ítélkezik, amelyet ők működtetnek, felügyelnek vagy értelmeznek? Van-e okunk félelemre, ha a bírák múltjában való kutakodás miatt citálnak bennünket a bíróságra? Ilyen kérdéseket vet fel Ungváry Krisztián történész és Kiss László alkotmánybíró immáron jogerős ítélettel végződött pere. Melyben azok győztek, akik a félmúlt kapuinak kinyitását szorgalmazták.
Jogerősen pert nyert az Élet és Irodalom és Ungváry Krisztián a Kiss László alkotmánybíró által indított „ügynök-perben”.
