Támogatja az alkotmányozást, de a szakemberek eddiginél szélesebb körének bevonását várja, és ellenez mindenfajta sietséget, kapkodást -mondta pénteken Zlinszky János volt alkotmánybíró az MTI-nek adott interjújában.
Az MSZP, a KDNP és a Jobbik maradt júliusi jelöltjeinél, a Fidesz még nem döntött. Az LMP Lehoczkyné Kollonay Csillát javasolja alkotmánybírónak.
Az MSZP, a KDNP és a Jobbik ismét júliusi jelöltjét - Mészár Rózát, Dienes-Oehm Egont, illetve Zétényi Zsoltot - javasolja alkotmánybírónak választani. Várhatóan az LMP sem áll elő új névvel, a Fidesz még nem döntött.
A parlamenti pártok várhatóan péntekig tehetnek javaslatot új alkotmánybíró személyére azt követően, hogy Trócsányi László lemondott posztjáról - mondta Balsai István, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság fideszes elnöke hétfőn.
Stumpf István szerint tudományos előélete és jogászi munkája teljességgel megfelel az alkotmánybírói poszt betöltéséhez szükséges előírásokat tartalmazó törvény betűjének és szellemének.
Mind a nyolc alkotmánybíró-jelöltről szavaz az Országgyűlés csütörtökön - jelentette be a fideszes Balsai István az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottsága ülése után.
Bándi Gyulát, Lehoczkyné Kollonay Csillát és Tóth Mihályt szeretné alkotmánybírónak jelölni az LMP - mondta el a párt frakcióvezetője az MTI-nek pénteken.
Július 19-e, hétfő helyett július 22-én, csütörtökön választ új házelnököt az Országgyűlés, és dönt a hiányzó alkotmánybírákról. Várhatóan ezen a napon egészítik ki a Független Rendészeti Panasztestületet is.
Tizenöt tagú eseti bizottság jelölhet tagot az Alkotmánybíróságba (Ab) az Országgyűlés által hétfőn elfogadott országgyűlési határozat értelmében.
A jövő héten képnapos ülést tart az Országgyűlés, amely megkezdi egy újabb alkotmánymódosítási javaslat vitáját, és dönthet a kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatról. A parlament július 19-én választja meg az új házelnököt, a két új alkotmánybírót és a tervek szerint dönt a közmédiumok szerkezeti átalakítását szolgáló törvényjavaslatról.
Bohócsipkával egészítené ki az alkotmánybírói talárt a Fidesz: a kormánypárt olyan alaptörvény-módosításokat hajt át a parlamenten, amelyek egyetlen célja, hogy az általa javasolt új jogszabályokhoz igazítsák az alkotmányt – áll a friss HVG cikkében.
Elegendő lehet a kormánytöbbséghez tartozó képviselők szavazata az alkotmánybírák jelöléséhez az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő eseti bizottság létrehozását kezdeményező országgyűlési határozati javaslat értelmében.
Az Alkotmánybíróság tagjaira nyolctagú jelölőbizottság helyett az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt, legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből álló testület tesz javaslatot - döntött a parlament hétfőn ismét a Sólyom László köztársasági elnök által visszaküldött törvényekről.
Az LMP egy volt alkotmánybírót, Kukorelli Istvánt fogja az Alkotmánybíróságba tagnak jelölni, ha létrejön az erre szolgáló eseti bizottság - jelentette be kedden a párt frakcióvezetője.
Sólyom László köztársasági elnök hétfőn visszaküldte megfontolásra az Országgyűlésnek az alkotmánynak, illetve az alkotmánybírósági törvénynek az alkotmánybírákat jelölő bizottság összetételére vonatkozó módosításait.
A Fidesz elnöksége június 25-én teszi meg javaslatát a frakciónak a köztársaságielnök-jelölt személyére; Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz-frakció találkozót kezdeményez Balogh Andrással, az MSZP államfőjelöltjével. A Fidesz Bihari Mihályt jelöli az Alkotmánybíróság egyik tagjának.
Nyolctagú jelölőbizottság tehet javaslatot fideszes kezdeményezésre az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira a parlament döntése értelmében. A parlament ehhez módosította az Alkotmányt és az Alkotmánybíróságról szóló törvényeket is.
Az alkotmány újraírása és az államelnök kiválasztása mellett a fideszes kormánytöbbség korlátlan lehetőséget szeretne magának szerezni az alkotmánybírák kijelölésére is. A testület működőképességének garantálására hivatkoznak, érvelésük azonban sántít.
Miért esne különböző erkölcsi megítélés alá az ugyanazon diktatúrát szolgáló pártember és az ügynök? Nem aggályos-e, ha a jogállam oszlopának tekintett alkotmánybíró (általában a bírák) fölött ugyanazon rendszer ítélkezik, amelyet ők működtetnek, felügyelnek vagy értelmeznek? Van-e okunk félelemre, ha a bírák múltjában való kutakodás miatt citálnak bennünket a bíróságra? Ilyen kérdéseket vet fel Ungváry Krisztián történész és Kiss László alkotmánybíró immáron jogerős ítélettel végződött pere. Melyben azok győztek, akik a félmúlt kapuinak kinyitását szorgalmazták.
Jogerősen pert nyert az Élet és Irodalom és Ungváry Krisztián a Kiss László alkotmánybíró által indított „ügynök-perben”.
