Orbán Viktor minden úton-módon el kívánja különíteni kormányzását az elmúlt két évtized megannyi megpróbáltatást hozó világától, s a minden téren deklarált új rendszerhez számára logikusan új alkotmány tartozik -  mondta Tölgyessy Péter a közrádiónak adott interjúban.

A hatályos alkotmány bevezetése ideiglenesnek deklarálja az alaptörvényt, ám ennek annak idején igencsak megvoltak az okai: a Kerekasztalban egyesült ellenzék eredetileg semmiképp sem kívánt alkotmányozni, ezt a szabadon választott Országgyűlés feladatának látta - magyarázta Tölgyessy, hozzátéve: a politikai vetélkedés miatt az új parlamentben már 1990 őszétől csaknem lehetetlenné vált a kétharmados törvényalkotás, s így az új alaptörvény megalkotásának lehetősége, s csak részletes módosítások történtek. A részletenként javítgatott alaptörvény szükségképpen olykor hézagos és ellentmondásos, technikai értelemben bizony tákolmány - mondta Tölgyessy, de mint leszögezte, az 1989-90-es megoldások mégis világos értékrend alapján születtek, s alkotmányunk alapszerkezete egyértelműen kiállta az idők próbáját, s végig alkotmányos keretek között tartotta a mindinkább háborús észjárás által irányított hazai politikát; egyszerre biztosította a kormányzati stabilitást és a választók támogatását elveszítő parlamenti többség leválthatóságát, erőteljesen védi az állampolgárok emberi jogait, a vélemény és a sajtó szabadságát.

De a kevesek megegyezéseként megalkotott alkotmányt bajosan lehet szeretni a széles rétegek számára. A régi parlamentáris hagyomány csaknem nyom nélkül kikopott a köztudatból, viszont annál erősebben hatnak a kádári évtizedek szokásai - mondta Tölgyessy Péter, aki szerint a mindent átható elégedetlenség érzése szükségképpen az alkotmányra is vonatkozik. Pedig, teszi hozzá, a hazai politika rettenetét is kevéssé magyarázzák az alaptörvény hiányosságai.

Orbán Viktor most a Kádár-rendszer kisemberközpontú államszocializmusa után újra a közérdek közvetlen uralmát ígérő keleties plebejusdemokráciát ajánl, az emberek vágyainak megfelelően kívánja újraformálni a magyar gazdaságot és államot, ideálja pedig a közhatalom egyetlen, ellenpontok nélküli központból való irányítása - folytatja Tölgyessy. A jogrendszert is a hatalom akaratának eszközeként használja, például hét sietős alkotmánymódosítás változtatott az alaptörvény szövegén közvetlen napi politikai célok érdekében.

A nyilvánosságra került ötletek ellenére alig tudni valamit arról, mi lehet a végleges a tartalma az új alaptörvénynek. Kétséges, hogy az új rendszerváltást hirdető kétharmados többség megelégedhet-e a Sólyom László által a HVG hasábjain ajánlott javaslattal, vagyis az alkotmány preambulumának karakteres újrafogalmazásával. Az alkotmányozás alapkérdések tömegének újbóli megvizsgálását és eldöntését jelenti, de az eddig meglehetősen rögtönzésszerűen haladó Fidesz nemigen látszik felkészültnek ilyen sok, évtizedekre szóló elhatározás néhány hónapon belüli meghozatalára - mutat rá az elemző. Az egész alkotmányozási folyamat mégis olyan, mint a kívánsághangversenyek általában: a kérések elhangzanak, a döntés viszont a szerkesztőé. A legfontosabb ügyekben a végső elhatározás kétségkívül a miniszterelnöké lesz - szögezte le Tölgyessy.

A vereséget szenvedett baloldal mindezt aligha helyeselheti, így azonban az alkotmányozás bajosan teremthet a politikai közösség egésze által elfogadott alaptörvényt, az inkább ismétlődő rendszerváltó igényeket kelthet, ami nem veszélytelen játék - mondta Tölgyessy. A hideg polgárháborús politika lezárásának kerete a mindenkori ellenzéknek a hatalomváltás esélyét ígérő, az évszázados szabadságszerető magyar hagyományt feléleszteni törekvő jelenlegi alkotmányos alapszerkezet lehet - zárta az interjút.