Az AH lapunknak azt írta, a volt igazságügyi miniszter 2023-ban nemzetbiztonsági ellenőrzésen esett át, ekkor nem találtak nála kockázatot.
Már nem a Terrorelhárítási Központ figyeli az extremistákat, azaz a szélsőségeseket – tudta meg a hvg360. Az extremistákkal évtizedeken át a titkosszolgálat foglalkozott, majd a TEK megalakulása után a terrorelhárítókhoz került ez a terület, de most az alkotmányvédelmisek visszakapták.
Egy nemzetbiztonsági átvilágítás után került Herczeg Zoltán divattervező a rendőrség látókörébe. A hónapokig tartó telefonlehallgatások során kiderült, hogy több olyan barátja is tőle vásárolta a kábítószert, akik a médiában ismertek. Az érintettekkel drogteszteket végeztettek el, otthonukban házkutatásokat tartottak, de ők csak tanúként szerepelnek az ügyben. A hvg360 a Herczeg-ügy eddig nem ismert részleteinek járt utána.
Nagyon rossz a hírük a magyar titkosszolgálatoknak a szövetséges partnerszolgálatok körében – állítja a hírszerzési témákra specializálódott Intelligence Online, amely szerint nyugaton egyedül a katonai titkosszolgálatunkra tekintenek úgy, mint a „professzionalizmus bástyájára”, de azt a szervezetet is veszélyezteti, hogy Rogán Antal a védelmi területen is pozíciókhoz jutott. A katonai titkosszolgálatra a honvédségen belüli elbocsátások lehetnek hatással, de kérdés, hogy azoknak valójában mi a célja. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a hírszerzési szaksajtóban az elmúlt időben többször írtak már a magyarokról, nem túl jó kontextusban.
A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos.
A HVG információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról, az Action for Democracytól kapott kampánytámogatásról szereznek be információkat. A magyarországi bankok felszólítást is kaptak, hogy listázzák ki azokat a tranzakciókat, amelyeket az AFD kezdeményezett január 1-je óta. Márki-Zay Péter, aki a tavaszi választáson az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt, a HVG-nek azt mondta, a 42 ezer soros főkönyvük kint van a neten, minden tétel mögött áfás számla és banki utalás van.
A Fidesz frakcióvezetője szerint a titkosszolgálati munka elkezdődött.
Eddig csak a rendőrség és adóhivatal vizsgálatáról lehetett tudni, de az államhatalom bevetette a titkosszolgálati eszközöket a politikai ellenfél megfigyelésére: immár az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról.
Miközben mindenki Orbán Viktor új kormánynévsorát találgatja, belügyes körökben híre ment, hogy a polgári titkosszolgálatok új irányítást kapnak, így az Alkotmányvédelmi Hivatal elkerülhet Pintér Sándortól, az Információs Hivatal pedig Szijjártó Pétertől. Azt nem tudni, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén ki vagy kik lennének ezeknek a titkosszolgálatoknak az irányítói, de könnyen lehet, hogy a Miniszterelnökség fennhatósága alá kerülnének, mi több, még Rogán Antal neve is felmerült.
A kormányzat az elmúlt években túl nagyra nyitotta a kaput az oroszok elől, és nem csak a nyilvánosságban, hanem a titkosszolgálati szférában is: az orosz katonai hírszerzés komoly bázist épített ki Magyarországon, miközben a kémelhárításon belül fokozatosan gyengítették az „orosz vonalat” – egyértelműen politikai okokból. Ez súlyos rizikó lehet egy olyan háborús helyzetben, amelyben az Orbán-kormány esetleg irányváltásra kényszerülne a pragmatikusnál jóval barátságosabb orosz–magyar viszonyban. A Kreml befolyásolási törekvéseinek sikere és az orosz agresszió ellenére tovább élő kétkulacsos politika abban is tetten érhető, ahogy az ukrán eseményekről számol be a közmédia.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Központi Nyomozó Főügyészség és a Belügyminisztérium vezetőit faggatnák.
Kassai Dániel ellenzéki önkormányzati képviselő kapott választ a titkosszolgálattól, amiből az átvizsgálás tényén kívül más nem derül ki. Mindez azért érdekes, mert az ügyészség szerint az elmúlt években 83 millió forint vesztegetési pénzt fogadott el a politikus.
Miután az újságírók elkezdtek kutakodni utána, Kövér László hivatala gyorsan kitette a netre a házelnök elhíresült, titkosszolgák előtt elmondott beszédét, ám a szöveggel nem volt minden rendben, az írott és az elhangzott változat több ponton eltért. Az Országgyűlés sajtóirodája a hvg.hu-nak elismerte, hogy Kövér László felolvasás közben változtatott a beszéden, ami hozzájuk nem jutott el. Kérdéseink beérkezése után aztán gyorsan ki is került a pontosított változat. Illetve: egy pontosabb változat.
Elárulta a szakszolgálat, milyen hatással voltak rájuk a házelnök által elmondottak.
Egy kiszivárgott hangfelvételen hallható, ahogy a házelnök arról beszél a titkosszolgálati vezetőknek, hogy az ellenzék olyan „nemzetbiztonsági kockázat”, amely Magyarországot „fenyegeti”.
Jogszerűen vagy jogszerűtlenül, de az elmúlt tizenegy évben folyamatosan ellenőrizték, az élete nyitott könyv, ezért mulatságosnak tartja, hogy a Pegasust is bevetették ellene – mondta a hvg360-nak adott interjúban Laborc Sándor egykori hírszerző és kémelhárító, aki 2007 és 2009 között az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődjét, a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezette. Laborc szerint csak azért, mert egy miniszter engedélyez egy titkos megfigyelést, az még nem lesz feltétlen jogszerű, a szolgálatoknál pedig akad olyan „kiskapu”, amit ki lehet használni, hogy akár az engedélyezőt is megtévesszék. De nem csak a Pegasusról kérdeztük az egykori titkosszolgát, aki az „Ovi-Bajusz” dossziéról, valamint az alvilág és a rendőrségi vezetők közötti hídemberek létezéséről is beszélt.
Hazaárulás, ha a magyar kormányhoz közeli személyek megbíznak egy külföldi titkosszolgálatot azzal, hogy próbáljanak kompromittáló, a választási kampányban felhasználható adatokat gyűjteni magyar állampolgárokról – írta közleményében Siewert András, a Migration Aid szervezet vezetője, akit úgy próbáltak külföldi titkosszolgálaton keresztül megkörnyékezni, hogy közben idehaza jó kapcsolatot ápolt szervezete a magyar titkosszolgákkal.
Miközben a kormányzati propagandában sorosista szervezetként írták le, a civilek által létrehozott Migration Aid valójában a titkosszolgálat segítségével tudta bejuttatni önkénteseit a menedékkérőkhöz. Amikor pedig egy izraeli magánhírszerző cég, a Black Cube – máig ismeretlen megrendelésre – 2018-ban célba vette és tőrbe akarta csalni a Migration Aid vezetőjét, a magyar elhárítással került szembe, miközben egyik fél sem tudta, ki is áll a másik oldalon – derül ki kollégánk, Dezső András most megjelent, a titkosszolgálati játszmákat is bemutató Fedősztori című könyvéből. Most az erről szóló fejezetet foglalja össze.
Veszélyes mutatvány olyan szuperhatalmaknak engedményeket tenni, amelyek nem ugyanahhoz a katonai és politikai szövetséghez tartoznak, mint Magyarország.
Másfél milliárd forintért alakított ki a kormány egy kríziskezelő hírszerzési központot, amelyet az Információs Hivatalt is irányító Szijjártó Péter miniszter adott át. Létjogosultságát részben a megszaporodó kibertámadásokkal indokolták. Bár ez alapján úgy tűnhet, hogy a nemzetközi trendekkel mozog együtt a kormányzat, a hazai titkosszolgálatokat – a katonait kivéve – még mindig a régi idők iskolája, a széttagoltság jellemzi. A hazai titkosszolgálatok – menesztésekkel, politikai játszmákkal tarkított – elmúlt tíz évét elemeztük.
