#Alkotmányvédelmi Hivatal

A titkosszolgálattól indult el a Herczeg Zoltán lebukásához vezető drogügyi nyomozás

Egy nemzetbiztonsági átvilágítás után került Herczeg Zoltán divattervező a rendőrség látókörébe. A hónapokig tartó telefonlehallgatások során kiderült, hogy több olyan barátja is tőle vásárolta a kábítószert, akik a médiában ismertek. Az érintettekkel drogteszteket végeztettek el, otthonukban házkutatásokat tartottak, de ők csak tanúként szerepelnek az ügyben. A hvg360 a Herczeg-ügy eddig nem ismert részleteinek járt utána.


Árgus szemmel figyelik külföldről, mit kavarnak Orbánék a titkosszolgálatokkal

Nagyon rossz a hírük a magyar titkosszolgálatoknak a szövetséges partnerszolgálatok körében – állítja a hírszerzési témákra specializálódott Intelligence Online, amely szerint nyugaton egyedül a katonai titkosszolgálatunkra tekintenek úgy, mint a „professzionalizmus bástyájára”, de azt a szervezetet is veszélyezteti, hogy Rogán Antal a védelmi területen is pozíciókhoz jutott. A katonai titkosszolgálatra a honvédségen belüli elbocsátások lehetnek hatással, de kérdés, hogy azoknak valójában mi a célja. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a hírszerzési szaksajtóban az elmúlt időben többször írtak már a magyarokról, nem túl jó kontextusban.


Pegasus-ügy: a bíróság új eljárásra kötelezte a titkosszolgálatot

A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos.


Márki-Zay Péter: Árgus szemmel figyeltek a pártok, nem volt tiltott pártfinanszírozás

A HVG információi szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal is adatokat gyűjt Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmáról, az Action for Democracytól kapott kampánytámogatásról szereznek be információkat. A magyarországi bankok felszólítást is kaptak, hogy listázzák ki azokat a tranzakciókat, amelyeket az AFD kezdeményezett január 1-je óta. Márki-Zay Péter, aki a tavaszi választáson az egyesült ellenzék miniszterelnök-jelöltje volt, a HVG-nek azt mondta, a 42 ezer soros főkönyvük kint van a neten, minden tétel mögött áfás számla és banki utalás van.




Lecserélhetik a titkosszolgálatok irányítását, és egy Pintér–Rogán-konfliktusról is beszélnek a háttérben

Miközben mindenki Orbán Viktor új kormánynévsorát találgatja, belügyes körökben híre ment, hogy a polgári titkosszolgálatok új irányítást kapnak, így az Alkotmányvédelmi Hivatal elkerülhet Pintér Sándortól, az Információs Hivatal pedig Szijjártó Pétertől. Azt nem tudni, hogy egy ilyen forgatókönyv esetén ki vagy kik lennének ezeknek a titkosszolgálatoknak az irányítói, de könnyen lehet, hogy a Miniszterelnökség fennhatósága alá kerülnének, mi több, még Rogán Antal neve is felmerült.


Ha akarná Orbán, akkor sem biztos, hogy szabadulni tudna az oroszok szorításából

A kormányzat az elmúlt években túl nagyra nyitotta a kaput az oroszok elől, és nem csak a nyilvánosságban, hanem a titkosszolgálati szférában is: az orosz katonai hírszerzés komoly bázist épített ki Magyarországon, miközben a kémelhárításon belül fokozatosan gyengítették az „orosz vonalat” – egyértelműen politikai okokból. Ez súlyos rizikó lehet egy olyan háborús helyzetben, amelyben az Orbán-kormány esetleg irányváltásra kényszerülne a pragmatikusnál jóval barátságosabb orosz–magyar viszonyban. A Kreml befolyásolási törekvéseinek sikere és az orosz agresszió ellenére tovább élő kétkulacsos politika abban is tetten érhető, ahogy az ukrán eseményekről számol be a közmédia.




Nem Kövér elhangzott beszéde került fel a házelnök hivatalos honlapjára. Aztán mégis

Miután az újságírók elkezdtek kutakodni utána, Kövér László hivatala gyorsan kitette a netre a házelnök elhíresült, titkosszolgák előtt elmondott beszédét, ám a szöveggel nem volt minden rendben, az írott és az elhangzott változat több ponton eltért. Az Országgyűlés sajtóirodája a hvg.hu-nak elismerte, hogy Kövér László felolvasás közben változtatott a beszéden, ami hozzájuk nem jutott el. Kérdéseink beérkezése után aztán gyorsan ki is került a pontosított változat. Illetve: egy pontosabb változat.




Újságírók ellen igen, de a maffia és a kémek ellen nem jó a Pegasus? – interjú Laborc Sándor volt NBH-főnökkel

Jogszerűen vagy jogszerűtlenül, de az elmúlt tizenegy évben folyamatosan ellenőrizték, az élete nyitott könyv, ezért mulatságosnak tartja, hogy a Pegasust is bevetették ellene – mondta a hvg360-nak adott interjúban Laborc Sándor egykori hírszerző és kémelhárító, aki 2007 és 2009 között az Alkotmányvédelmi Hivatal jogelődjét, a Nemzetbiztonsági Hivatalt vezette. Laborc szerint csak azért, mert egy miniszter engedélyez egy titkos megfigyelést, az még nem lesz feltétlen jogszerű, a szolgálatoknál pedig akad olyan „kiskapu”, amit ki lehet használni, hogy akár az engedélyezőt is megtévesszék. De nem csak a Pegasusról kérdeztük az egykori titkosszolgát, aki az „Ovi-Bajusz” dossziéról, valamint az alvilág és a rendőrségi vezetők közötti hídemberek létezéséről is beszélt.


A Migration Aid vezetője elmondta, hogyan működött együtt a titkosszolgálattal

Hazaárulás, ha a magyar kormányhoz közeli személyek megbíznak egy külföldi titkosszolgálatot azzal, hogy próbáljanak kompromittáló, a választási kampányban felhasználható adatokat gyűjteni magyar állampolgárokról – írta közleményében Siewert András, a Migration Aid szervezet vezetője, akit úgy próbáltak külföldi titkosszolgálaton keresztül megkörnyékezni, hogy közben idehaza jó kapcsolatot ápolt szervezete a magyar titkosszolgákkal.


Kémjátszma: a 2018-as választási kampány egyik legsötétebb akciójának eddig nem ismert háttere

Miközben a kormányzati propagandában sorosista szervezetként írták le, a civilek által létrehozott Migration Aid valójában a titkosszolgálat segítségével tudta bejuttatni önkénteseit a menedékkérőkhöz. Amikor pedig egy izraeli magánhírszerző cég, a Black Cube – máig ismeretlen megrendelésre – 2018-ban célba vette és tőrbe akarta csalni a Migration Aid vezetőjét, a magyar elhárítással került szembe, miközben egyik fél sem tudta, ki is áll a másik oldalon – derül ki kollégánk, Dezső András most megjelent, a titkosszolgálati játszmákat is bemutató Fedősztori című könyvéből. Most az erről szóló fejezetet foglalja össze.



Orbán titkos szolgái: intrikák és botrányok

Másfél milliárd forintért alakított ki a kormány egy kríziskezelő hírszerzési központot, amelyet az Információs Hivatalt is irányító Szijjártó Péter miniszter adott át. Létjogosultságát részben a megszaporodó kibertámadásokkal indokolták. Bár ez alapján úgy tűnhet, hogy a nemzetközi trendekkel mozog együtt a kormányzat, a hazai titkosszolgálatokat – a katonait kivéve – még mindig a régi idők iskolája, a széttagoltság jellemzi. A hazai titkosszolgálatok – menesztésekkel, politikai játszmákkal tarkított – elmúlt tíz évét elemeztük.



A titkosszolgálat nem jelzett, majdnem benyomták konzulnak a gyanús ügyletekbe keveredett milliárdost

A titkosszolgálat nem talált rizikót abban, hogy a Budapesten élő milliárdos, Josh Cartu tiszteletbeli konzul akart lenni. Az állítólag Habony Árpáddal is jó kapcsolatokat ápoló Cartu tiszteletbeli konzuli kinevezését a Miniszterelnökség berkein belül is támogatták, végül mégis füstbe ment a terve. Időközben a milliárdos feje fölött összecsaptak a hullámok: tavasszal Kanadában, nemrég pedig az Egyesült Államokban indult eljárás ő és fivérei, valamint az ügyfeleiket megkárosító cégei ellen a netes csalók körében népszerű bináris kereskedés miatt.